totelcamp

Ha újabban azon filozofáltunk, hogy a korábbi évek Barcájából alig maradt valami, akkor most Enrique, ha csak egy félidő erejéig is, de rá cáfolt erre. Az Alavés ellen egy kétarcú Barcát láttunk, két totál ellentétes félidővel, amihez persze kellett az ellenfél is.

A 4-0 szépen virít, de van itt valami, amit nem értek. Luchóval megpróbáljuk megkeresni a választ...

Nem, nem csak a sárga mezszínük miatt nevezik így őket. Las Palmas Gran Canaria büszkesége, egy forró, homokos hely, ahol ugyanolyan könnyedén és ösztönösen játsszák a futballt, mint Brazíliában.

Túlságosan ecsetelni azt hiszem fölösleges lenne, mit is jelent a mai mérkőzés Barcelona polgárai számára. Az első összecsapás pontosan az 1900-as évre datálódik, azaz a spanyol bajnokság legrégebbi rivalizálása elevenedik meg újra ma este a Camp Nouban.

Kissé szokatlan időpontban, az ebéd utáni szieszta idején kell megvívnia a csapatnak a soronkövetkező meccset, s tekintettel a régi mumus ellenfélre - Osasuna -, csak remélni tudjuk, nem fog emésztési zavarokat okozni. Hajtás után villámbeharang hat pontban:

Régen nem volt ilyen, de nem mi vagyunk a favoritjai a hazai Clásicónak. A tavaszból kiindulva talán nem érdemes azzal foglalkozni, hogy 3, 6 vagy 9 pont lesz-e a különbség a két csapat között a meccs után, de bizonyos szempontból döntő lehet a mai Klasszikus. A Real ígyis jó, nem hiányzik, hogy el is higgyék, nekünk meg a szélsőséges rajt után jó lenne valamibe kapaszkodni, amivel egyenesbe tehetjük a szezonunkat.

"De most fölkelek, mondja az Úr, most fölmagasodom és fölemelkedem!"
/Ézsaiás próféta könyve 33:10/

Túlzás lenne azt állítani, hogy hullámvölgybe kerültünk, de a Granada elleni borzalom és a City elleni totális megsemmisülés (még ha jól is indult) nem túl jó előjel a következő hetekre nézve. A Pizjuán akkor is kemény terep, ha épp formában vagyunk, két hét múlva jön a Málaga, akivel rendszerint megszenvedünk, majd megyünk Glasgow-ba, ami szintén szopatós szokott lenni, végül utazunk az Anoetába, ahol (az utóbbi évekből kiindulva) semmi jóra nem számíthatunk. Közben pedig lesz egy válogatott szünet is...

Nehezen indult, könnyen ment, gála lett.

Mióta 2012 nyarán Guardiola elhagyta a csapatot, önkényesen is ragaszkodunk ahhoz, hogy párhuzamot állítsunk az aktuális Barca és a Pep-team között. Az idei szezon a tökéletes példa, hogy a taktikai felkészültségen túl mi a legnagyobb különbség Luis Enrique és a bajor berkekben kopasznak csúfolt katalán edző között.