Spanyol bajnokság, 10. forduló: Getafe - FC Barcelona
2015.10.31. 18:00 - vigvik
Az informatikus karácsony alkalmából mehetünk Madridba, a legszimpatikusabb fővárosi gárdához - ez persze nem nagy mondás a Getaféról, hiszen a definíció szerint mínusz végtelen Real Madrid mellett az aritmetikát forradalmasító, a mínusz végtelent köbre emelő Atlético van még versenyben a címért*. Mindenesetre így is lehet aggódni, a múlt heti Neymarra irányuló lábvadászat után csak remékenykedhetünk, hogy a hazaiak nem értik félre a "tökfaragás" fogalmát.
Két nap pihenő után sitty-sutty, már itt is vagyunk, hisz a decemberi Klub VB-nek köszönhetően idén kissé korábban kell nekiszaladnunk a szokásos évi kínlódásnak, azaz a Spanyol Kupának. Minden évben elmormogom, mennyire feleslegesnek tartom ezt a kupa sorozatot (a lebonyolítási rendszer miatt), hisz az első fordulók híresen semmitmondó dupla-mérkőzései után a csapatnak egy-egy ilyen összecsapás a szezon élesebb részében felér egy szúnyogcsípéssel a herezacsira. Van persze, aki nem így gondolja.
Bajnokok Ligája meccs után, Spanyol Kupa előtt, mezszponzor nélkül, de szaftos kis korrupciós botránnyal a puttonyunkban érkezik az Eibar, akiket tetszik vagy sem, de még ezzel a csonka kerettel és kínlódós játékkal is le kell nyomni, mint a kollégista az ingyensört, hogy tartani tudjuk a lépést a tegnap élre ugró Benítezékkel. Hajtás után megnézzük, mit is tud a baszk kiscsapat.
BATE Boriszov - Barcelona 0-2 (0-0)
Rendhagyó értékelő következik, mert hogy nem értekelem benne sem a meccset, sem a játékosokat. (Ja, igen, megint én, jól rákefé*tem erre a kanapéra... (pun intented).) Az utolsó három lőtt gólunk olyan szintű hasonlóságot mutat, hogy már nekem is feltűnt, ezek színes-szagos elemzése jön, amúgy Szabics Imi módra (tehát ha valami nem jól sül el, akkor az a Műsorvezető Mátyás hibája).
Korábban alig vártuk, hogy véget érjen egy-egy válogatott szünet, most meg csak rémülten pislogunk a naptárra, hogy máris oda a két hetes haladékunk. A selejtezők alatt leginkább a sebeinket nyalogattuk, eltiltásoknak mi még nem örültünk ennyire, mint most a támadóink esetében. Száznyolcvan perc bokacsattogás és a fél világ átutazása helyett Neymar és Suárez is arra koncentrálhatott, hogy a lehető legjobb állapotban legyenek, amíg Messi vissza nem térhet. A brazil lenyomott egy rövid alapozást, és a hírek (vagy inkább azok hiánya) az uruguay-i esetében is arra engednek következtetni, hogy kényelmesen volt ideje sérülésprevencióra. Este a Rayo érkezik a Camp Nouba, akikről szívesen leírnánk, hogy tökéletes edzőpartnerek lehetnek, ha nem izzana bennünk tüzes parázsként az elmúlt időszak szervezetlensége és pechszériája.
Kilencven perc. Ennyi választja el a csapatot a kéthetes válogatott szünettől, s attól, hogy Luis Enrique a csapatot érintő kritikák és sérüléshullám után végre rendezni tudja sorait. Hajtás után újabb "villámbeharang", ezúttal a szintén több sebből vérző Sevilláról.