Rekuperálta magát a csapat, ezt kijelenthetjük - bármit is jelentsen ez. Mondjuk ebben a szezonban először jöttünk vissza hullámvölgyből, szóval lehet ez még csak kuperálás volt. Én mindenesetre nem vagyok felhőtlenül boldog, van valami meghatározhatatlan törékenység a levegőben. Mint amikor egy komoly kapcsolat döglődik, a felek szétmennek, majd újra egymásra találnak, de hiába a látványos összeborulás (a napi betevő...), érezni, hogy mindketten elég komolyan gondolták a szakítást. Személy szerint be vagyok fosva, hogy újra baj lesz.
A hat gól jól fest, de az első félidő meglehetősen esetleges volt. Mivel én vagyok az egyetlen itteni blogger, aki időnként elküldi a bús picsába a sporit, úgy igazságos, ha most felsorolom azt is, amivel ezen a mérkőzésen minket támogatott a sors. Suárez az első gól előtt szabálytalan volt. Ezzel sokan nem fognak egyetérteni, de hiába húzza vissza a lábát, meg hiába nem volt igazából fontos, hogy a kapus magától, vagy Suárez lábától esik-e el, akkor is felrúgta. Azután Piqué esete: nos, erről szerintem a képek alapján eldönthetetlen, hogy valóban kéz volt-e. A második gólunk lesről született, a harmadik tizenegyes (és vele együtt a második sárga) szimplán nevetséges. (Tudta ezt Neymar is, és a hagyományoknak megfelelően szarul rúgta, de valahogy bement.) Szóval lapátolta a vizet Gomez elvtárs rendesen, és a meghatározó tévedései javarészt még szoros állásnál történtek.
Az egyetlen érdekesség, amit egyébként megfigyeltem, az a szokásosnak mondható trükk, hogy Busi lépjen vissza a védelembe, ha támadunk. Ezt a második félidőre húztuk meg, és látványosan bejött. Érdekes, hogy nem nagyon van válasza erre senkinek, szinte mindig működik a megoldás, Busquets felszabadítása, és a klasszikus 3-4-3-ra átrendeződés valahogy felgyorsítja a az összjátékot.
Összességében tehát az eredmény meggyőző, a játék - legalábbis az első félidei - már nem feltétlenül annyira. Az látszik, hogy Suárez nagyon jó, Messi pedig legalábbis a halandókhoz képest jó formába került, ez bizakodásra adhat okot, főleg ha felszorozzuk az immár nem olyan sűrű naptárral is a képet. A negatív serpenyőbe a női megérzésem tudom csak egyelőre tenni, s több okból is azt remélem, tényleg nincs nekem olyan...
Bravo (7) - Az első félidőben voltak meleg pillanatok a kapu előtt, s nem mindig éreztem rajta a túláradó magabiztosságot. A kiadásai rendben voltak.
Sergi Roberto (7) - Meglehetős alibit tolt, jobbára a visszapassz lehetőségét kereste csak. Nem igazán világos, miért pont ezen a poszton kell neki helyet szorítani.
Alvés (7,5) - Évek óta ezt csinálja: a szezon nagy részében minősíthetetlen, de a legfontosabb meccsekre ill. az év végére rendre felszívja magát. Kitartása, hozzáállása még mindig példaértékű, most is nagyon jól szállt be.
Piqué (7) - Bizonytalannak éreztem, de elég valószínű, hogy fájdalomcsillapítóval játszhatott, és ez nyomta rá a bélyegét a teljesítményére.
Mascherano (8) - Abidalnak volt még anno ilyen tekintete, amiről leginkább egy bérgyilkosra asszociálok - úgy is tolta a kisfőnök, jéghideg profizmussal, végig koncentrálva (egyetlen passzot rontott a 67-ből). Kiváló pókerjátékos lesz belőle, ha visszavonult.
Alba (7,5) - Valamelyest magára találni látszik, bár a centerezései rendre pontatlanok voltak, mégis élet költözött a játékába. És végre-végre összeszedettnek éreztem: semmi picsogás, ripacskodás, rinyálás.
Busquets (7,5) - Az elején elég sima sárgát úszott meg - ezt csak azért említem meg, mert utána a nagylányom igyekezett megfejteni, mi ér figyelmeztetést: "szóval, ha valaki szándékosan átcsúszik az ellenfél lábai között, és közben széttárja a karjait, és azzal kiüti a bokáit, akkor az két sárga lap?" Utána meglehetősen korrekt teljesítményt nyújtott, különösen ugye a második félidőben.
Rakitic (8) - A házépítés bonyolult dolog. Először is kell hozzá egy nagyon okos tervező, hogy ne dőljön össze, meg ne az ebédlőbe szellőzzön a budi. Azután rengeteg ügyes szakember, hogy lehetőleg ne gyulladjon ki a padláson az üveggyapot egy elektromos szikrától, meg ne mossa ki a lábazatot a víz. De bazmeg, ha senki nem tolja a talicskát, akkor garantáltan nem lesz az egészből semmi.
Iniesta (7,5) - Szebben öregszik, mint Pirlo.
Messi (8,5) - Ennyi futással így játszani... Guardiola mondta róla, hogy ő valósítja meg leginkább a cruyffi eszmét, mert ő fut a legkevesebbet. Na most ez önmagában nettó marhaság, mert egyrészt Galaschek Peti futja a legkevesebbet (görgessetek le a linkelt lap aljára, ha akartok egy jót röhögni), másrészt ugye az ácsorgás egy bizonyos szint fölött kontraproduktív, ez nyilvánvaló. Mindenesetre Messi ennek a modern eszméjű, energiatakarékos futballnak nagy művésze, lehetne ló-reál reklámarc: 90 perc játék, és a frizura még mindig tart - pedig nem is kent bele semmit.
Suárez (9) - Én ezért pokolra fogok jutni. Minimum.
Roland Krisztián: Lala
Már egy hete csak a Lalára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Csillogó fogakkal fejében
tört a kapura, tört serényen.
Én meg őszinte ember vagyok,
ordítok, toporzékolok.
Hagyja a Dagadt a gólt 'ymárra,
s engem jelöljenek a színes csukára.
Csak ment, s eregetett némán,
Nem csetlett, nem is botlott bénán,
s a labdák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a hálóba.
Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő -
három ujja villan az égnek,
miért nem ment inkább péknek?
Neymar (7,5) - Valakinek fel kell vállalnia, hogy megbontja a védelmet, még akkor is, ha ez most konkrétan ilyen volt: