A katalán gödör
2016.11.28. 16:00 - vigvik
Ha Szvob. hasonlatát követjük, akkor nagyjából a feszülettel maszturbálós részt láthattuk, csak pap helyett most véletlen Hannibal Lectert hívták segítségül.
A mostani csapat még mindig a Guardiola által kialakított vázon létezik, és valahogy ha meg akarjuk érteni a dolgokat, érdemes 2008-tól folyamatában tekintenünk a Barcára. A Pep-csapat jellegzetes stílusáért leginkább öt ember volt felelős a pályán. Név szerint Xavi, Iniesta, Messi, Busquets és Alvés. Ők voltak azok, akik az ellenfél térfelén sátrat verve képesek voltak a labdatartást fenntartani. A két szélső támadó általában (különösen a vége felé meg már szinte kizárólag) visszapasszolt, a mögöttük hátul biztosító hármas pedig az újrakezdéshez mindig ott volt, de az esetek többségében nem játszott igazán nyomás alatt. Ez az öt ember akkoriban az építkező játékban verhetetlen volt, elmozgásokkal és iszonyatos labdabiztonsággal kergette őrületbe az ellenfeleket.
Sajnos a fránya természet és az iszonyatos meccsterhelés megtették a hatásukat, így Lucho érkezésekor elérkezettnek látta az időt, hogy elkezdje új alapokra helyezni a Barca játékát. Xavi kikopása majd távozása alapból nem jelentett akkora traumát, mint előzetesen vártuk. A maradék négy muskétás még elég jól elvolt a kisjátékokkal, és az összképben bőven kompenzált az előre érkezett két nagyágyú, akiknek még talán jobban is fekszik a kicsit kevesebb labdabirtoklásra építő játék.
Mostanra azonban Alvés távozásával és Iniesta kiesésével hirtelen problematikus lett a helyzet. Bár az arányok eltolódtak, de a taktikának még mindig hangsúlyos eszköze a labdabirtoklás és a rövid passzos játék. Egyre inkább úgy tűnik, hogy azért nagyon nem mindegy, kikkel akarjuk a "tiki-takát" játszani.* Tetézi az adódott gondokat Busquets hetek óta egyenletesen gyér formája, és Lucho új szerelme, André Gomés is, aki kis részben sem képes pótolni a középpályáról eltűnt passzolási virtust, ennek ellenére rendszeresen játszik (kezdőként is).
Enrique a legutóbbi válogatott szünet előtt (alatt? után?) azt nyilatkozta, hogy a szünetben megpróbálnak új dinamikát adni a csapatnak. Nagy egyetértésben bólogattunk: erre bizony szükség volna. Egyelőre azonban kevés pozitív változtatás látszik.
A háromfős középpálya egyik alapsémája a destroyer-passer-creator kombináció (szabad fordításban romboló-passzoló-irányító). Ettől el lehet persze térni, például ha mind a romboló, mind az irányító elsőrangú passzoló is egyben, akkor a passzoló kihagyásával nyerhetünk egy szabad embert, aki melózhat Messi helyett is, és összességében jól jövünk ki belőle. De a romboló-zongoracipelő-béna segédmunkás összetétel garantáltan nem fog beválni, ez sokadszorra igazolódott be tegnap is. (Oké, Busquetset lerombolózni... Ezért majd elmondok pár miátyankot.)
Én ezt edzői hibának gondolom, komoly edzői hibának. Ha rövidpasszos labdakihozatalt akarunk játszani, és magasan letámad az ellenfél, akkor az nem fordulhat elő, hogy a középpályások nem lépnek vissza labdáért. Illetve lehetőség szerint labdabiztos, jól passzoló játékosokkal kell megoldani a feladatot. Gomés maximum a skót játékosok között tűnhet alkalmasnak erre... Itt valamiféle alapvető ellentmondás feszül ter Stégen - tegnap már-már a burleszk határait súroló - kirúgásai, és a középpálya tegnapi összetétele, valamint tényleges munkássága között. Légkalapáccsal álltunk neki szobrot faragni - de igazából csak bontani sikerült egyen...
Az első félidőt komoly trauma volt végignézni, nincs kedvem kigondolni, mikor láttam utoljára ilyen pocsék 45 percet fiainktól, de az biztos, hogy legalább Tatáig, legfeljebb pedig Rijkaardig kell visszamenni az időben. A második játékrészre sikerült eljutni a felismerésig, hogy ez a középpálya alkalmatlan, és kisLalyos érkezésével valamicskét javult is az összkép - persze hogy miért a már bizonyított Rakiticet kellett leváltani a totálhótfogalmatlan Gomés helyett, azt senki nem fogja tudni nekem elmagyarázni. Mindenesetre a 4-4-2 védekezésben, 3-4-3 szisztéma támadásban egyelőre messze jobban működik, mint bármi más - ennek ellenére csak időszakosan, alkalomadtán húzzuk meg. Még tegnap, amikor égett a ház, akkor is csak néha lehetett volna szépen sárgával felrajzolni a csíkokat, amiket az Atléti megszokásból a tusolóban is tartani szokott.
Némi mázlival és bírói segítséggel meglett az egy pont, ennek örülhetünk. Másnak egyelőre nem nagyon. A Celtic elleni mérkőzés előtt leírtam, hogy nagyjából az utolsó lehetőségeink vannak arra, hogy formába lendüljünk, ez láthatóan nem történt meg egyelőre. S hát szombaton sem lesz könnyebb...
Mindenesetre a megoldás szerintem: láthatjuk, bármennyire is jó az MSN (most épp nem is az annyira egyébként), ha nem kapnak megfelelő támogatást, csak vergődnek ők is. Az ő táplálásukhoz pedig el kell érni, hogy a labdakihozatalok gördülékenyek legyenek újra, ez az első és legfontosabb cél. Ebben látom az utóbbi időszak bizonytalanságának fő okát: a labdakihozatalok, az összjáték egy szükséges szint alá került. A Barcának nem sajátja az ívelős foci, ne is legyen az. Viszont ha labdát akarunk birtokolni, rövid passzos, felépített akciókat vezetni, akkor nem történhet meg, hogy ne tudjunk 3-4 sikeres átadásnál többet összerakni egymás után. (Illetve megtörténhet, csak akkor kb. olyan lesz a meccs, mint tegnap.)
Ehhez elsősorban nagyon gyorsan el kell felejteni a középpályán ezt a Busi-Raki-Gomés hármast. Ez maximum egy kényszermegoldás lehet. Legalább egy kreatív ember kell ide, Don Andrés hiányában Rafinha vagy D. Suárez (esetleg Turan). Azután Iniesta nélkül feltétlenül, de egyébként is: még hátrébb kell hozni Messit. Rá kell bírjuk, hogy maximálisan megsegítse a labdakihozatalokat. Még azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy Neymart is bevonjuk ide. Ha majd újra működik az építkezés hátulról, akkor lehet majd más dolgokat is átgondolni, addig ez az első számú prioritás.
Ter Stégen (7,5) - Még a gólnál is nagyot védett.
S. Roberto(6,5) - Energikus és egyénileg jó, ez még ebben a letargikus állapotban is látszott. Én adnék még neki időt, egyelőre nyilván nem tökéletes, de nem biztos, hogy tudunk nála jobbat hozni, s bőven van még benne lehetőség fejlődni. Nem rohangálnak minden sarki bozótosban új Dani Alvések.
Piqué (6,5) - Hős lehetne, ha nem rúgta volna meg az év legröhejesebb öngólját. Nem feltétlen tartom egyébként jó ötletnek, hogy sérülten végigjátszotta, semmi szükség rá, hogy pár hónapra taccsra tegye magát, egy bajnoki pont nem ér annyit (többre meg esélyünk nem volt).
Mascherano (6,5) - A gól előtt szerintem lerántotta Vela, ezért nem tudta elrúgni a redvásba. S ha már káosz van, nem feltétlen kéne átmennie káoszkapitányba, és vérben forgó szemekkel üldöznie a labdá(s)t a pálya minden pontjára.
Alba (7) - Nagyon kevés támogatást kapott, és végig nagy nyomást helyezett az ő oldalára a Soci a virgonc Vela révén. Ha huszárosan nem is, de többé-kevésbé állta a sarat. Előrejátékra kevés energiája maradt, pedig az hatékony fegyver lehetett volna.
Rakitic (5) - Én több fantáziát láttam benne, mint Gomésben, de ez ugye tautológikus kijelentés, nála a kávéfőzőnkben is több fantáziát látok (hohó, de még mennyivel!).
Busquets (6) - Kapott egy embert a nyakába, nem is nagyon tudott mit kezdeni vele. Védekezésben a hat szerelés az rendben van, de az ilyen meccseken, amikor kínlódik a csapat, ő az egyik, akitől én nagyon várom az extrát.
Gomés (4,5) - Ezen a poszton a nulla támadó hozzájárulás elfogadhatatlan. Védekezésben sem láttam határozottnak, Vela második kapufájánál az általa biztosított díszkiséret egészen felháboritó volt. Ebben a szerepkörben nem képes Barca-szintű teljesítményt hozni, ezt most már sorozatban igazolja. Tessék hátrébb tenni. A kapunk mögötti lelátó pont jó lesz neki.
Messi (7,5) - Azzal, hogy nem volt igazán támogatás középpályáról, megint visszatért a régi rossz szokásához, hogy az itt-ott összeszedett labdát megpróbálja egyedül felhordani a kapu elé. Nem sikerült. Öt éve lehet hogy megnyerte volna nekünk ezt a meccset, de nála kulcsfontosságú a jó teljesítményben, hogy elfogadja: nem 2011 környéke van, hanem lassan 2017. Jól ki van találva ez az új Messi -de még milyen jól!-, csak mostanra már nem csak a csapat van rászorulva Messire, hanem Messi is a csapatra. A második félidőben már többet vállalt kimondottan a középpályán, azok voltak az elfogadható periódusaink.
Suárez (6) - Szintén megnyerhette volna nekünk ezt a meccset, ez egy neki fekvő csata volt, sok területtel a védelem mögött. De nem játszott jól, lecsapdázták, a kapu előterében nem volt értékelhető momentuma sem.
Neymar (7,5) - Nagyon-nagyon nehéz szerepe volt. Pont az ő lendületében és egyéni képességeiben bízhattunk volna, mert amit Messi már nem tud megtenni, ő még bizony igen, különösen egy viszonylag nyílt játékot vállaló ellenféllel szemben. És próbálkozott is becsülettel, pedig sokszor ketten-hárman vették körül, mégis időről időre ki tudott bújni. De nagyon kicsi támogatást kapott sajnos, volt olyan jelenet, hogy a félpálya környékén megindult a labdával, és egyedül Suárez követte az akciót, a többiek meg 15-20 méterrel lemaradva sétálgattak előre...
D. Suárez (7) - Az ő beállása hozott némi egyensúlyt a csapatba, plusz ő hajlandó volt mélységben elkérni a labdákat, és a Sociedad általában azért 6 emberrel már nem mert magasan előrenyomulni, így nem voltak teljesen reménytelen a labdakihozatalok sem. De igazából nem értem, miért Messi mögé kellett jönnie, ahol egyébként is volt nyomatékunk, sokkal inkább az egyetlen lendületes emberünkre, Neymarra fért volna rá a támogatás, ott volt meg az egyetlen lehetséges áttörési pont (lásd gól). Ha már Luis Enrique fennhagyta Gomést, meg kellett volna cserélnie a két belső középpályást, ahogy általában lenni szokott. Ez a furcsa döntést is leginkább csak felesleges zavart keltett megítélésem szerint.
*Némileg árnyalja a képet, hogy Guardiola máshol is képes eredményre vinni a stílust, és testidegen közegben, más kultúrában nevelkedett játékosokkal is magas szinten tudta végrehajtani elképzeléseit, így itt is bőven felmerül Lucho felelőssége...