totelcamp

Leganes-Barca 1-5

Lucho és Guardiola edzői munkássága a Barca kispadján rengeteg párhuzamot rejt, ha mást nem, az eredményeket összevetve egyelőre közel hasonló ívet futnak. Mivel Enrique ráadásul taktikailag sokkal tágabb határok között mozog, olyan veszettül nem lepődtünk azért meg, hogy Pephez hasonlóan ő is hozzányúlt a 3-4-3 opcióhoz olyan helyzetben is, amikor igazából semmi nem indokolta.

Ami nagyon markáns különbséget jelentett azonban a korábbiakhoz képest, az a lényegében vonalban helyezkedő középpályássor volt, ezzel Lucho nem csak megbökdöste a bábukat a sakktáblán, hanem leszedte a pivotot, ami ugyan a spanyolban szimpla focizsargon, de aligha véletlen, hogy angolul tengelyt, lényeget és sarokpontot jelent. Nyilván ez nem kizárólag Busi szabadnapjának következménye volt, hiszen akár Mascherano, akár Rakitic (vagy, Gomes, vagy Roberto, vagy...) megoldhatta volna posztot.

Hogy aztán erre reagált-e a Leganyéz a masszív letámadással, vagy szimplán Busquets kiválásra, vagy esetleg eleve kamikázéra készültek, azt természetesen nem tudom, de tény, hogy viszonylag sokáig, még a vezető gól után is jobbára a mi térfelünkön zajlott a játék, és én nem éreztem magam különösebben komfortosan a tévé előtt. (S ehhez kivételesen vajmi kevés köze a család krónikus beszédkényszerben szenvedő női szakaszának.)

Nem igazán van rövid passz opció, Messi ugyan visszalépett, de labdát támadó játékos takarja

Érdekes módon a labdakihozatalokat (talán Umtiti óvása okán) túlnyomorészt a jobb oldalon erőltettük, így egyrészt Iniesta csodás képességei nem érvényesültek, másrészt az első félidőben a helyét nem igazán találó Rafinha esetlensége okán kerültünk nehéz helyzetbe. Nem igazán működtek az átrendeződések, igazából bizonyos szakaszokban számomra nem volt világos, hogy labda nélkül pontosan milyen felállásban kellene védekezni. Ráadásul sem Messi, sem Neymar - vélhetően felsőbb utasításra - nem lépkedett vissza egy az egyezni, így a csapat iszonyú hosszú volt, nagy területekkel a sorok között, és úgy összességében szarabbul festettünk a pályán, mint amit egyébként a nagy mennyiségű hidrogénszőke frizura indokolt volna.

Végülis kibírta a 3-4-3 tákolmány, de kellett ehhez az is, hogy azonnal, ahogy sikerült két vertikális passzt egymás után összehozni, Lajos bemutatott egy trademark csatacsörtetést, és az MSN megkezdte a Leganés védelmének üres kapuba gurigatott gólok általi módszeres széjjelalázását.

Valahogy így kellett volna kompenzálni, Rafinhának és Albának, de folyton késésben voltak (a képen is kissé)

Ugyanis továbbra is az van, hogy amikor az MSN formában van (meg az ellenfél kellemesen kurva nagy területeket hagy maga mögött), akkor E. Lajosnak nagyjából annyi dolga van, hogy ne felejtse el őket a kezdőbe jelölni (lásd korábbi bajnoki...). Mert hiába volt ijesztő kissé a mérkőzés első harmada, a végére azért nyilvánvalóvá vált, hogy nem volt esélye a szuperlelkes újoncnak.

A szokásos egyéni értékelő abszolút címszavakban (elnézést):

Ter Stégen (7,5) - Üde kivétel volt ez neki, mert a góltól eltekintve olyan kellemesen nehéz lövéseket kapott (a lövések aránya 15:10 lett nem ide!).

Rafinha (7) - Rizkós volt vele kezdeni, az elején kifejezetten bizonytalan volt, de aztán a gólja elég látványosan tolt egyet az önbizalmán.

Mascherano (6,5) - Nem jobb hátvéd. Se.

Piqué (7,5) - Ő vállalta magára Busquets munkáját a hátsó építkezésből.

Umtiti (7,5) - A végén kicsit könnyelműsködött, de amúgy továbbra is papsajt.

Alba (7) - Mire belejött, már lefőtt.

Rakitic (7) - Az elején sokszor folyt rajta keresztül a játék, és nem volt igazán meggyőző. Védekezésben kissé balkáni.

Iniesta (7) - A támadásokba alig-alig kapcsolódott be.

Messi (9) - Na faszikám, ez tizenegyes volt.

Suárez (9) - 12 passzból 3 kulcspassz, 9.6-os whoscored értékelés. Hatékonyan töltötte azt azt az 55 percet, na.

Neymar (8) - Divat lett alávágni. Lassan bármiért. Kár.

Pákó, Turán és Kislajos (-) - Nem bántásiból mondom, de igazából mindegyikkel szarabbak lettünk.

képkredit: ara.cat