totelcamp

A verbális intervenció (kb. szóbeli beavatkozás) a jegybanki kommunikáció egyik egyedi eszköze, amely leginkább a várakozások orientálására alkalmas. A verbális intervenciót akkor alkalmazzák, amikor egy – a végső cél szempontjából fontos – változó (pl. árfolyam) szintjét, vagy várt pályáját a jegybank az infláció szempontjából nemkívánatosnak, vagy hosszú távon fenntarthatatlannak ítéli, de egyéb úton (pl. nyíltpiaci műveletekkel) a kamatok szintjén nem kíván, vagy közvetlenül nem tud változtatni.

Azaz a jegybank elnöke mond valamit, aminek nagyobb lesz a hatása, mintha tenne valamit.

 Luis Enriquét jegybankelnöknek! Hogy miért?

 Elmondom a hajtás után.

Aki látta a szombat esti meccset, annak kár bizonygatni, mekkora egy borzalomhegy volt. Aki nem látta, az se szánjon többet rá az összefoglalónál, esengve kérem, mert tényleg szörnyű. Egészen pontosan az első félidő volt gyakorlatilag elviselhetetlen.

Aztán a szünetben történt valami, a második félidőre megváltozott a játék képe, összemákoltunk egy találatot, majd egy kicsit mégegyet és vége lett.

De mi tötént a szünetben? Merthogy valami történt, az biztos.

Nos, már azt is tudjuk, hogy mi. (Köszi, Bendak :)

Enrique leballagott az öltözőbe, berúgta az ajtót és a következőket ordította, a Barca öltözőt jól ismerők egybehangzó állítása szerint:

 „Meg akarjátok nyerni a bajnokságot? He? Igen vagy nem? Mer’ nekem kurvára úgy néz ki innen, hogy szart se akartok ti megnyerni... Nulla svung, vagy intenzitás, toszogatjátok azt a kurva labdát körbe-körbe, gyors passzok nélkül pedig olyan kiismerhetőek vagyunk, mint körúton a zöldhullám. Nekem nem úgy tűnik, mintha 10 ember ellen játszanátok... Ez már innen a ti kezetekben van, buzikáim. Nyerünk, vesztünk, rajtatok múlik. Ti döntötök, melyik lesz. Büdösúristenit.”

(szvob. műfordítása, forrás itt)

Itt volt tehát a verbális intervenció és innen jött a második félidő. Az eddig lődörgő Messit felváltotta a továbbra is lődörgő Messi, annyi különbséggel, hogy kiosztott néhány Xavi legyszebb napjait idéző passzt, kettőből gól lett és kész is volt a meccs.

Nem történt tehát más, minthogy a csapat a teljesítményét 31%-ról, 33%-ra emelte és ez elég is volt. Lehetett volna több is, ha Lali nem felejti magát továbbra is 31-en.

Hogy a következő hetekben nem lesz viszont elég az imaginárius 31-33% az a látottak alapján sajnos teljesen biztos.

Játékosok egyenként:

Claudio Bravo, 7 – Volt dolga két fejessel, a második félideit külnösen izgalmas helyeztben hiúsította meg, majd lesérült és végre jöhetett Ter Stegen. Úgyis erről álmodott.

Dani Alves, 7 – Egészen elfogadható teljesítményt nyújtott, védekezésben sokkal inkább, mint támadásban, pedig a Neymar fején landolt beadása is szemrevaló volt.

Gerard Pique, 7 – Roppant magabiztosan játszott, megint egészen sokat jött előre, de sajnos a harmadik találat benne rekedt. 

Javier Mascherano, 6 – Bár Ruben Castrot csúnyán benézte az elején, egészen komplett meccsett hozott a kisfőnök.

Jordi Alba, 6 – Maximum akarat és nyomás, kevéske ötlet és pontosság. Annyira szeretném visszakapni a régi El Motót....

Sergio Busquets, 6 – Szívem csücske maga alatt játszott. Labdavesztés? Benézett passzsávok? Heee.

Ivan Rakitic, 7 – Ha van benne egy cseppnyi tartás egy tál csevapot küld Adannak és German Pezzellának ezért a kiváló produkcióért a gól előtt. Messinek nem is kell, mert mire odaért a labda, minden bizonnyal már visszaaludt.

Andres Iniesta, 5 – A Don Sergioval készülhetett a Betis ellen, mert kb ugyanazt a sílót hozták, már ami a varázslat hiányát és a hibás passzokat illeti.

Xavi Lionel Messi, 8 – A meccs embere mindenképp, noha jól láthatóan a lehető legkevesebbet igyekezett mozogni, viszont ha egyszer mesterkurzust nyitnak playmekereknek, ezekre a passzokra külön stúdiumokat kell építeni. Eddig csak egy ember tudta a világon. Már ketten vannak, mint a Sithek. Egy mester és egy tanítvány. 

Luis Suarez, 6 – Minden Idők Legbénább Zsenije megint kihagyott mindent, majd a harmadik meccsén meglőtte a kilencedik gólját és ahogy Ollólábú Krisztián kinéz, nemigen veszi már el a Pichichi-t tőle senki. Ennek ellenére teljesítménye jóindulattal mondható visszafogottnak.

Neymar, 7 – Az utóbbi idő legjobb teljesítményét nyújtotta, de még mindig hiányzik belőle a felszabadultság, ami a legnagyobbak közül a zsenik közé emeli. Mondjuk még van három meccse. Utána sajnos el kell adni.

Vicceltem.