totelcamp

Az ellenfél megérkezett Barcelonába, kifutott a pályára, majd mint beszari gyerek hógolyózáskor várta, hogy mihamarabb vége legyen az estének. Különös taktika, mit mondjak, távol áll a modern labdarúgás bevett formáitól, egy magabiztos, családja szemébe büszkén nézni szerető edző hitvallásától, de még attól is távol áll, amekkora a két csapat közti különbség. Két mesterhármas, hét gól, kiállítás, elnagyképűsködött tizenegyes.

A végeredményt mindenki tudja: Barcelona 7 : 0 Békéscsaba Valencia.

Nézzük részletesen.

És még én hittem azt, hogy a beharangot túlmagabiztoskodtam... Francokat! Kishitű kutya voltam, nem más, egy gyökér, aki nem hisz a csapata erejében, aki gyáva, bölcselkedő óvatoskodással igyekszik leplezni belső bizonytalanságát, akit páni félelem űz egy esetleges gyengébb mérkőzés utáni kaján madridista összekuncogások miatt.

Vagy csak épelméjű ember nem számított arra, hogy Gary ennyire véghetetlen ostobán küldi fel riadt őziketekintetű fiait a gyepre egy olyan felállással, amit gyengelelkű másodharmadosztályú csapatok szoktak produkálni, mikor a hispánok istene egy elődöntőig pöcköli őket a kupában?

Igen. Ez a valószínűbb.

LadLacnak tökéletesen igaza volt a levlistán, mikor azt írta, hogyaszongya: „Mondjuk aki képes hátvédeket tolni a támadósorba, úgy, hogy nincs sérülés miatt kényszerhelyzetben/nem kis lófasz csapat edzője, az szerintem meg is érdemli, hogy jól elfenekeljék.” És ezt ő még nem sokkal a második félidő előtt írta. Egy vátesz az én druszám.

Nem pazarolnám most a bájtokat arra, hogy ömlengjek Suárez és Messi elképesztő teljesítményéről, gólérzékenységéről, játékintelligenciájáról, kombinatív képességéről, magabiztosságáról, könnyedségéről, sokkal inkább írnék egy fiúról, aki nincs messze a mennyországtól és a pokoltól sem jelenleg.

Neymar, fiam!

Hogy a fasz üsse ki a szemed (ahogy a szülőfalumban mondják), nőj már fel! Igen, Isten éltessen, egyszer te leszel a legnagyobb, satöbbi, de nem így. Így nagyon nem. Mindent tudsz, amit tudni lehet, sőt annál jóval többet is már. Megvannak a stílusteremtő mozdulataid, a jellemző cselek (a követhetlenül nagyképű, de működő csics(k)a-bicikli például), a sebesség, a beindulások, látsz a pályán, úgy érzed az összjátékot, mint senki. Imádom, komolyan. 

De.

NEM

RÚGUNK

ÍGY

TIZENEGYEST!

Érted? Nem. Ez nem fér bele. Ez nem megy, beláthatnád, igazán, nem először maradt ki.

Ha nem a csicskáskodás, Barragan megsemmisítése és agyvérzésbe kergetése lett volna a lényeges, 10:0-ra is nyerhettünk volna, három mesterhármassal. Nem, rohadtul nem hiányzik a 3. mesterhármas ebből a meccsből, nem erről van szó.

Arról van szó, hogy mindenkivel meg fogod magad utáltatni, szét fognak rugdosni és senki nem lesz, aki megvédjen, se játékvezető, se csapattárs, se egy józan, tiszteletteljes ellenfél-csapatkapitány. Senki. Mert magadnak csinálod a bajt. Nem várom el, hogy viktimológiát tanulj (az adójog sem ment már), de nagy tempóval haladsz az áldozattá válás rögös útján a szomorú vég felé.

24 éves vagy ma, elkezdhetnél gondolkodni – legyen ez a nap a gyermekkor vége.

És akkor a csapat:

Ter Stegen – 7

Hetest adtam, mert nem tudtam értékelni a teljesítményét. Édesanyám, túl a hatvanon ugyanennyi gólt kapott volna, mert ugyanennyi kapura tartó labdával kellett volna megküzdenie.

Aleix Vidal – 8

Egyre jobb és jobb. Gyors, magabiztos, önálló, eszes.

J. Mathieu – 8

Élete egyik, ha nem a legjobb meccsét produkálta Barca mezben. Ha a lövése beakad, még egy tízest is odavertem volna.

Gerard Piqué – 8

Dologtalanul volt ideje segédkeznie a középpályán és a támadások építésében, nagyon elegáns volt. Igen, ez a legjobb szó. 

Jordi Alba – 7

Nem éreztem igazán magabiztosnak, labadatartási gondjai is voltak, de nem okozott bajt, támadásban aktív volt, de nem eléggé hatékony. 

Sergio Busquets – 10

Tökéletes meccse volt. 120 labdaérintés, 106 passz (91.5%), 7 hosszú passz (100%), 2 sikeres kiugratás, 9 labdaszerzés, 4 szerelés (100%), 1 kialakított helyzet, amiből a tizi lett. Ennyikeh.

Andrés Iniesta – 9

A Don úgy szeletelte a Valencia középpályáját, mint egyszeri mesterszakács a chorizót. Gyönyörű cselek, nagy indulások. Teljesen indokolt volt a cseréje, felesleges szétfutnia magát egy ilyen meccsen.

Arda Turan – 7

Megbízhatóan játszott, de a kreativitás még mindig hiányzik. Ügyesen építette a kpcsolatot a támadás és a védelem között, de nulla helyzetet dolgozott ki.

Neymar – 9-4=5

Fentebb már szóltam róla hosszabban, teljesen megérdemelné a 9-est, még akkor is, ha kihagyott egy bűntetőt, de az attitűd, az most nagyon nem volt jó. Ezért a -4.

Lionel Messi – 10

A világ legjobbja a világ legjobb teljesítményét nyújtotta.

Luis Suarez – 10 (+1)

Luis pedig egyel jobbat.

------

Marc Bartra – 7

Ha én Valencia lettem volna, a Piqué-Bartra csere után nekirontottam volna a Barca védelemnek hátha, de hát nem. Így neki sem lett sok dolga.

Sergi Roberto – 8

Egy tökéletes helyettes. És már nem sok idő és saját jogon is tökéletes lesz.

Adriano – 8

Adriano jobb volt, mint Alba. Ami egy részről szomorú, a jövőre nézve viszont inkább jó hír, mint rossz.

u.i.:

Messinek és Suáreznek szerettel, meg mindenkinek aki ha szereti, ha nem. VigViknek különösképp. :)