totelcamp

A labdarúgásban nincsenek véletlenek... legalábbis hosszútávon biztosan nem. Nem (volt?) véletlen a Barca hosszú évekig tartó dominanciája, nem volt véletlen a Spanyol válogatott szériája, ahogyan Zidane "malaca" sem az (már amennyire ez a két-három hasonlat összevonható). Mielőtt komolyabban belemennénk a mérkőzés elemzésébe, néhány gondolat arról az emberről, akit közvetlen kirúgása előtt maga Johan Cruyff is szeretett volna elcsábítani az FC Barcelonához. 

Zinedine Zidane 32 mérkőzésen nem talált legyőzőre a Real Madrid kispadján. Volt benne mák, volt benne utolsó perc utáni egyenlítés, volt benne több gólos alázás ilyen-olyan ellenfelek ellen, de az vitathatatlan, hogy Zidanék mindig megdolgoztak érte. Taktikailag - bár Ancelottinál és Guardiolánál pallérozódott - nem elit kategóriás (ahogyan Lucho sem), de a gigaklubok sztárokkal megtömött autóbuszában tökéletesen kezeli a legfontosabb tényezőt: az egót, s talán ez minden sikerének titka. Ha egy Kroos, Bale, Ronaldo, Ramos vagy Modric pszichikálisan rendben van, és a balansz is megvan a csapatrészek közt, a fiatalok pedig megfelelő támogatást és bizalmat éreznek egy ekkora legendától, képesek megadni azt a "kicsi" extrát, amitől összejöhet akár egy ilyen széria is. A francia továbbá - néhány éves ottléte alatt - tökéletesen felmérte csapatának gyenge és erős pontjait is, s ha kell, nem szégyelli beívelésekre és fejjátékra "lebutítani" a Madrid "nem létező" támadójátékát. 

A Real támadásai kizárólag a széleken futottak 

A Real - Benzemával és Ronaldóval egyszerre - nem képes megfelelően presszingelni, ezért is lett volna öngyilkosság a pálya teljes területén letámadni a Barcát. Ehelyett egy 4-3-3-as - a széleken megerősített, középen nagyszerűen területet szűkítő felállással - vonult ki csapata a Camp Nou erősen fellocsolt gyepére, ami gyakorlatilag bötűre megegyezett az Atletico elleni stratégiával. Igaz, néha előfordultak ideiglenes letámadások, de ezek főleg a támadóhármasuk részéről voltak aktívak, akik így nyertek időt a többieknek, hogy időben rendezzék soraikat.

Ritka pillanatok egyike: Isco fegyelmezetlen és nem tartja a formációt. Teljesen fölöslegesen támadja le Gómest, aki Mascheranóval játszik össze. Javier aztán Busquetshez játszik, aki előtt Iscónak köszönhetően megüresedett a sárgával jelölt rész.

​Benzema későn kapcsol, Isco lépéshátrányban, Modric pedig próbál korrigálni. Busi a visszalépő Neymarnak passzol, ami gyakorlatilag azt jeleni, a csapat két passzal átjátszotta a Real támadósorát és középpályáját.

A hazai oldalon az egyetlen igazi kérdés a főnök taktikáját illetően csak az volt, ki kezdjen Iniesta helyén a középpályán. Két forgatókönyv közül Lucho a biztonságosabbnak mondhatót választotta André Gomessel a fedélzeten, akinek tulajdonképpen annyi dolga volt, hogy Andrés érkezéséig segítse Neymart és Jordi Albát a védekezésben, s fizikailag segítsen Busquetsnek leütközni az ellenfelet, amint az átlépi a félpályát. Lucho taktikája valamelyest érhető volt, hisz a Real kontrái életveszélyesek, azonban üres terület nélkül náluk is megáll a tudomány. 

A mérkőzést nagyjából két időszakra bontható: gól (és Iniesta) előtti, illetve utáni periódus. Luchótól már nem először láttuk az óvatos, puhatolózós első játékrészt, hogy a másodikban feltérképezve az ellenfél hibáit nagyobb intenzitással - esetleg egy cserével is - nagyobb nyomást gyakoroljon az ellenfél védelmére, és bevigye a létfontosságú döfést. Dramaturgiailag - ha szabad így fogalmaznom - Iniesta "időzítése" szinte tökéletesnek mondható. A Real eddig a pillanatig a második félidőben gyakorlatilag kapuralövés nélkül állt, Ronaldo és Benzema pedig eltűnt a térképről, s ez Andrés beállítása után hatványozottan igaznak mondható. Az ügyükön az egyébként rengeteget dolgozó Isco - Casemiro csere sem lendített sokat, mivel a brazil két és fél hónap szünet után láthatóan formán kívül mozgott az első pillanattól kezdve. 

Eddig a pontig szinte mindent rosszul csinált a brazil...

A Madridnak a Suárez-gól következményeként támadnia kellett, s ahogyan Marcelóról és Carvajalról lekerült a szájkosár, úgy alakult ki egyre több rés a vendégek addig szinte tökéletesen működő védelmi vonalai között. A mérkőzés gyakorlatilag a kezünkben volt ebben a periódusban, s a Real újra csak legnagyobb (egyetlen?) fegyverében, a beívelésekben bízhatott. Zidane jószokásaként mindent egy lapra tett fel: levitte Kovacicot és a döglött pontyként vergődő Benzemát is, behozta a két titánt - Asensiót és Mariánót, hogy be tudja szorítani a Barcát a saját térfelére/tizenhatosára, de a Piqué és Busquets vezette védelem állta a sarat... majd jött Arda Turan.

A Real letámadása majdnem olyan vacak, mint a miénk mostanság. Nincs meg az összhang a felek között, Busquets (kék karika) pedig - S.Roberto mozgását látva - már kéri is a labdát 

SR mögötti területen senki, így lendületből vezethette fel a labdát 5 Real játékost "kiiktatva" a játékból. Ebből a szituációból alakult ki aztán Neymar óriási ziccere... 

Nem szeretek edzőt kritizálni, már csak azért sem, mert Lucho példának okáért BL-t és bajnokságo(ka)t is nyert a csapattal, de amikor mindenki tisztában van vele, hogy Arda "középpályás munkássága" a top csapatok ellen finoman szólva sem acélos, és ha már egyszer elment rajta egy El Clasico, akkor vajon miért lépi meg újra és újra ugyanazt a szörnyű lépést? Egy tökéletesen felépített sakkpartit sikerült felborítania egy teljesen érthetetlen cserével.

A törököt egyedül elővenni persze nem lenne fair, ahogyan Luis Enriquét sem az, hisz Neymar és Messi gyakorlatilag egyedül álltak néhány méterre a kapu előtt, kulcspillanatban mégis mindkettőnek sikerült előhalásznia Pacó jobb és bal lábát...

ter Stegen - passzjáték rendben volt, igaz a Real nem is nagyon erőltette a brutális letámadásokat, védések rendben voltak, gólnál nem tudom elővenni. 6

Sergi Roberto - nagyon féltettem a Marcelo - Ronaldo féle bal oldaltól, és ha nem segített volna be ennyit Rakitic, talán nagyobb is lett volna a riadalom. Az első félidőben - gondolom parancsra - szinte át sem léphették Jordival a félpályát, s ez a második játékrészben sem változott sokat. Nem a képességeivel van gond, hanem a rutinjával, amit az előtte pozíciót foglaló játékosnak kell kiegyenlítenie. Nagy hibára nem emlékszem, de kimagasló teljesítményre sem. Ha a fejese a végén beakad, minden nőt megdönthetett volna Barcelonában... talán még a pasikat is. 6

Piqué - Vigvik is elmondta az interjúban a mérkőzés előtt: jelenleg a csapat ott tart, hogy komoly meccsen nincs nélküle sem stabilitás, sem biztonságos labdajáratás. A 90. percig mindent kitett vagy kifejelt, ami a közelében járt - kár, hogy nem volt belőle még egy. Slusszpoénnak szép lett volna, ha Jordi Alba "lövésébe" szerencsésebben ér bele, de be kell lássuk, az utolsó perces fejesgólok nem a Barca specialitásai. 8

"I have to go! My planet needs me!"

Mascherano - Nagyon tetszett a szerep, amit Luis Enrique rábízott. A Real középcsatára(i) rendszeresen visszaléptek a két hátvéd közül, hogy háttal a kapunak vegyék át a labdát, és tartsák meg azt, vagy dobják ki az üresen álló, esetleg lendületből érkező csapattársnak. Mascherano minden egyes alkalommal visszalépett Benzemával és CR-el is, és megelőző szereléssel, vagy taktikai faultal akasztotta meg a Real támadásait. A hajmeresztő dolgok persze elmaradhatatlanok voltak, mint pl. Ronci megrángatása a tizenhatoson belül, de összességében jó meccset játszott. Arról meg nem tehet, hogy nem magasabb legalább 10-15 centivel. 6

Jordi Alba - a Real játéka elsődlegesen a szélek támadásában, illetve annak lezárásában "merült ki". Az mindenki számára egyártelmű, hogy a bal oldalunkon az Alba-Iniesta-Neymar tengellyel sokkal nagyobb kárt tudunk okozni mostanság, mint a jobb oldali Messi által "hanyagolt" területen. Zidane ezért a gyors és agilis Pedrót Lucas Vázquezt pakolta Carvajal elé, aki többé-kevésbé sikeresen látta el a dolgát, és akadályozta meg a bal oldali virgonckodásaikat. Védekezésben egy rossz szavunk sem lehet rá, Ronci gurulós helyzeténél pl. Alba "fedezetének" köszönhető, hogy a portugál nem ért a labdára időben. 6 

Busquets - én is, és vigvik is megfogalmazta mi is a büdös nagy helyzet a középpályán. Nem lehet egyszerre a labdaszerző, passzoló és kreativitásért felelős játékosunk. Régebben Busi egy-egy mérkőzés végén gyakorlatilag tiszta mezben indult a zuhanyzóba, annyira sallangmentes, tiszta meccset produkált. Minimális számú becsúszás jellemzte, inkább pozíciós játékkal, illetve a csapat területszűkítésével szerzett rengeteg labdát, majd bökte tovább Xavinak vagy Iniestának. Most kúszik, mászik, 5 másodpercen belül volt, hogy háromszor is így szerelt. A gond csak az, hogy miután tisztára játsza magát, az egyik oldalon Gomes néz rá üres szemmel (többnyire kétes pozícióban), ha pedig előre akarja juttatni, akkor Messinek kell visszalépnie a támadósorból (, ami ugye automatikusan egy emberrel kevesebbet jelent az utolsó harmadban). A meccsen előfordult, hogy egyszerre két poszton is feltűnt: a sajátjáén, és egy kényszerítő után egyel feljebb is. Tényleg fejlődött a játéka a jelenlegi Barca szempontjából - összességében azonban már nem vagyok benne biztos... Nélküle nem hoztuk volna az X-et sem. 9

Rakitic - tény, Dani Alves távozása óta keresi önmagát. Hogy ez a két dolog összefügg, az számomra nem is lehet kérdéses. A tegnapi meccsen a jobb oldalunkat biztosította Marcelo és Ronaldo/Benzema előtt, hogy Sergi Robertót ne kelljen már a 10. percben sírógörcs miatt lecserélni. Védekezésben ez persze nem rossz így, de előrejátékban Messi gyakorlatilag semmi támogatást nem kapott, így nem csoda, ha az argentin inkább középre mozgott rendszeresen labdáért, és játszópajtásokért. Védekezésben oké, de tőle (is) sokkal többet szokhattunk meg. 6

André Gomes - Iniesta posztjára kevés a kreativitása, Busquets posztjára pedig gyenge a védőmunkája. Tényleg olyan "ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit", de úgy istenigazából egyikre sem megfelelő. Hosszú távon persze ez még változhat, hisz a srác mindössze 23 éves, de eddig nem sikerült megmutatnia mi ért rajta 30-50 milliót. A középpályán neki adta Lucho a legtöbb szabadságot, sajnos nem tudott vele élni, és inkább a tutira ment minden egyes alkalommal, ami a csapat támadásépítéseire is rányomta a bélyegét. Potenciál van a srácban, a kérdés csak az, Barca szintre is elegendő? 6

Neymar - Carvajal és Vázquez állandóan a seggében lógtak, ha pedig sikerült tőlük elszakadni, Varane jelent meg a semmiből és tette rendre. Folyamatosan próbálkozott, és tulajdonképpen az ő oldala volt messze a legaktívabb a csapatrészek között a támadóharmadban, de megfelelő támogatás és terület hiányában nagyon kis százalékban érvényesült. A ziccerét fogalmam sincs hogyan tudta fölédurrantani, a cseréje pedig valamilyen szinten érhető volt. Rengeteget dolgozott a srác, a sárga miatt pedig kap egy hét kimenőt is. A szabadrúgást is ő harcolta ki, a tekerést is ő hajtotta végre, de az a gyilkos ösztön, az még mindig nincs meg. 7

Messi - ahogyan már említettem, szinte alig kapott labdát a jobb oldalon, mivel Rakitic a szokásostól eltérően inkább szélső középpályást játszott. Támogatás nélkül közelebb kellett húzódnia középre, labda nélkül pedig vissza kellett lépnie a középpályára, hogy segíteni tudja a támadásépítéseket. 17(!) alkalommal igyekezett lecselezni az ellenfél játékosait, így próbálva megbontani a védőfalat, de túl messze volt a kapuhoz, hogy ennek bármiféle "kézzel fogható" eredménye legyen. Azt is mondhatnám, hogy Iniesta és középpályás kreativitás hiányában sikerült "kivonnunk" őt a megfelelő pozícióból, és a kezdőkör táján kellett elvesztegetnünk a tudását. A gól és Iniesta beállása után aztán javult a helyzet, és a Don álompassza után benne volt a lábában a mindent eldöntő gól is... A statjai a mérkőzésről jók, de mindent egybevetve a csapat taktikájának köszönhetően be kellett áldoznia a játékát... 7

Suarez - olyan volt ez a gól, mint amikor alkoholtól mámoros hajnalok hűvös lepedőin sikerül elcsábítani és végre megcsókolni a gátlásait levetkőző csajt a házibuli egy elsötétített szobájában... kár, hogy idő előtt nyitott ránk a faterja. Sok meló Varane és Ramos között, pontatlan passzok, de ő legalább betolta az egyik ziccert. 7

Iniesta - Egyszer a már bőven nyugdíjas éveiben járó zseniről, Hidegkutiról olvastam valahol, hogy amikor egy kispályás focimeccsen átvett egy labdát három védő között, egy pillanatra megállt a levegő. Na mihez kezd most az öreg? Nándi bácsi egy testcsellel csinált magának másfél méteres szabad területet, majd tálalt a kapu előtt üresen álló támadónak. Iniesta is valami ilyesmi.. nem cselekkel, tökéletes labdakezeléssel veri át az ellenfeleit. 

Az meg valahol teljességgel abnormális mekkorát változott a játék képe a becserelése után. Businak és Messinek megjött a játszópajtija, így Leó is feljebb léphetett az igazi pozíciójába. Jöttek a helyzetek, jött a dominancia, a labdatartás, a csapat pedig újra biztonságban érezte magát... Mi lenne velünk nélküled, nagy varázsló? 8

Andrésnak elég volt, hogy Casemiro egy lépést tegyen balra, és máris megnyílt a terület Messi felé. A passz meg egyszerűen embertelen..

Denis - fizikailag kell még fejlődnie

Arda Turan - Egy kép többet mond ezer szónál...

PORQUE ARDA??? PORQUE?? 

FC BARCELONA - REAL MADRID 1:1