totelcamp

Nem kérdés, ez egy optimális meccs volt minden szempontból. Az Arsenal remekbeszabott hívei mondhatják, hogy "megvoltak a helyzeteink, csak be kéne őket lőni", meg "ostoba egyéni hibákból", stb. Mi meg tükörsimán továbbmentünk.

Az utolsó csapatok egyikeként kvalifikálhatják magukat Iniestáék a Bajnokok Ligája legjobb nyolc gárdája közzé ma este a Camp Nouban. A Real, az Atleti, a City, a PSG, a Wolfsburg és a Benfica már ott van, ahová a Barca és a Bayern/Juve is szeretne ma bejutni. Két gólos idegenbeli előnyről várni a visszavágót meglehetősen kényelmes feladatnak tűnik, általában nincs annál optimálisabb forgatókönyv, minthogy az ellenfélnek muszáj kockáztatnia és kinyílnia hátul. Mindenki azt várja, hogy az utolsó szöget is beverjük az Arsenal idei koporsójába, de nincs kizárva, hogy Alexisék méltósággal búcsúznak. Mi az, hogy nincs kizárva, az utóbbi időben szinte ez a védjegyük.

Az 'útwenger' mocskolódása ellenére az Arsenal egy szerethető csapat. Szerethető a miénkhez közel álló focijuk, és szerethető a vigvik által is taglalt lúzerségük. Arról nem tehetnek, hogy kis hazánk szurkolói olyan szintre predesztinálják őket, aminek jó tíz éve már a közelében sincsenek.

Mivel a jó felütés rettentő fontos, kezdjük valamivel, ami pozitívabb, mint a Lance Armstrong vizeletmintája: a 2006-os BL-döntővel. Már csak azért is érdemes ide tenni a történet origóját, mert valóban ekkortájt tört el valami az ágyúban, ami azóta is megakadályozza őket abban, hogy veréb helyett valódi várra lövöldözzenek.