totelcamp

Volt egy időszak, amikor azon ment a madridistákkal a fasz pömpölőméregetés - az örökzöld Cé vagy Messi vita mellett -, hogy melyik csapat függ jobban a szupersztárjától. Tekintve, hogy a két együttes nagyon hasonló szintet képviselt akkoriban, így persze ez is a Messi-Cé szólam volt, csak pepitában. (Mer' ugye akitől jobban függ a csapata, az többet is tesz hozzá a nagyjából ugyanakkora teljesítményhez - giusto?) Szóval én már akkoriban is azon a véleményen voltam, hogy mi sokkal nagyobb szarban vagyunk Messi nélkül, mint ők Cé hiányában. (Lásd pl. 2013 tavaszán, a PSG ellen a BL-ben.) Mostanra azért a csapat játéka valamelyest megváltozott, a játékoskeret meg leszűkült kicserélődött, szóval akkor lássuk a medvét: mire megyünk Leo nélkül?

Így első blikkre a Leverkusen és a BL ideális tesztalanynak és -terepnek tűnik ehhez a próbához. Nem annyira erősek, hogy igazán félnünk kellene tőlük, de azért a presztízs miatt a kellő motivációt feltétlenül hozzák magukkal. És már itt muszáj megemlítenem a németekkel kapcsolatban, hogy az életveszélyes szabadrúgásspecialista Hakan Calhanoglu nem csak kiváló rúgótechnikával rendelkezik, de a Kubilay Türkyilmaz (pipa a bakancslistára) óta betöltetlen "Legfaszább nevű labdarúgó a Tejútrendszerben és azon kívül" címet is birtokolja. De tényleg, a Hakan keresztnévvel eleve lehetetlenség mellélőni (nőknél ugyanez a Hanőstény), a Calhanoglu pedig a sálgótárjáni "csál" (mint ravaszság, csel), és a Songoku szavak összegyúrásából jött ki valahogy (gondolom én). S ha már itt tartunk, Stefan Kiessling - a békéssámsoniak Csókos Pistája - sem panaszkodhat, szerintem minden fritzül közepesen csacsogó honpolgár szentül hiszi, hogy a neve valami szépet jelent, pedig hát nem - de ebben majd a németdolgozatbabonás kommentelősereg megerősít.

Kettő keretembert kérek!

Hogy valami érdemit is mondjak róluk: ötödikek a bundásban és a whoscored szerint gyengén védekeznek a szöktetések ellen, szóval Don Andrés parádézhat kicsit. Legutóbbi találkozásunk nem feltétlen van kinn a dicsőségfalukon, a Schalkéval közös 04 nevüket először egy balszerencsét jelentő 13-ra, majd egy egy ilyen jézusfaszaszentkereszt típusú 71-re cserélték... (Egyébként mitől olyan nagy truváj ez a 04? Mi meg lehetnénk FC Neunundneunzig Luftballons Barcelona - mennyivel jobban hangzik, nem?)

Persze akkor még volt Messi. Nem kicsit, hanem 5+1 gól erejéig... (Nem tudom, szerintetek az perverzió, ha kiteszik a dicsőségfalra, hogy nekünk rúgták a BL első mesterötösét?) Mostanra viszont Messi kiesése nem kizárólag minőségileg sújtja a csapatot, hanem gyakorlatilag kvantitatíve is - magyarán mondva elfogytunk, mint a szeptemberi fizum. A támadósorban csak a tejfelesszájú Munir-Sandro páros van helyettesnek, de sajnos egyikük sem tűnik olyan opciónak, aki a várt 7-8 hétig érdemben megoldást jelenthet, talán néhány jó (és fontos) momentumuk lehet azért.

A valódi menekülőút szerintem inkább a kétcsatáros játék lehet. Lucho érkezése óta tart a folyamat, ami során Messi egyre mélyebben játszik. Sok tekintetben már inkább támadó középpályásnak tekinthető. Ilyenformán pedig a természetes helyettese Iniesta kell, hogy legyen. Persze a középpályán is szűkös a merítés, s Don Andrés átvezénylése elég komoly kalamajkát okozhat, de egyrészt bízhatunk benne, hogy Bendakné Roberto esetleg eredeti helyén is magára talál, második opciónak pedig a hétvégi variáció is átmeneti megoldást kínálhat. Azt már csak csendben mondom, hogy a szélső védőnek kicsit már lassú, de kombinatív játékban igen erős Alvést is láttam már belső középpályásként funkcionálni a brazil válogatottban.

Egy feltétlenül megfontolandó ösvény lehet még Jordi Alba visszakonvertálása.  Bal hátvédből kivételesen jól állunk, és ugye jól tudjuk, hogy Alba eredetileg szélső támadóként kezdte pályafutását - néhány meccs erejéig talán leporolhatná a tudását. Ennek a verziónak nagy hátránya, hogy a vezérbika szerep elsőszámú várományosa, Neymar testidegen helyen lenne kénytelen szerepelni, ami nem feltétlen tűnik okos ötletnek.

Hogy aztán Lucho végülis inkább a posztra betett, de ezidáig igencsak alulteljesítő fiatalban, vagy az azonnali szerkezeti váltásban látja a megoldást, az estére derül csak ki, a nyilatkozatai alapján még ő sem tudja. Ami viszont biztos, és ezt burkoltan Luis Enrique is jelezte: ezt a meccset meg kell nyerni. Egyszerűen túl nagy nyomást helyezne ránk egy esetleges újabb pontvesztés, amit a vezérevesztett csapat már ki tudja, hogy viselne el.