totelcamp

Akkora mázlisták vagyunk, gyerek, hogy nem hiszitek el. Más csapatok szurkolói alig várják a hétvégét, hogy a bajnokságban végre egy héten egyszer megnézhessék kedvenc csaptukat.

Nekünk két meccs is megadatott a hétvégén. 15 perc eltéréssel.

Már a drága blogtársakkal/szaktársakkal/kollégákkal folytatott végeláthatatlan levelezésünkben is azt kérdeztem a második félidő elején, hogy „Ez egy másik meccs?”.

És az is volt.

Míg az első félidőben Sampaoli taktikája tökéletesen működött és uralták a játékrészt a magasra tolt letámadással a folyamatosan lezárt paszsávokkal, az idegesítő és sajnos nagyon hatékony belépőkkel, apró és nem apró taktikai faultokkal, a második félidőre a Sevilla egyrészt úgy elfáradt a saját focijába, hogy átengedte a kezdeményezést, másrészt a Barcelona egy felspurizott kerettel jött ki és megmutatta, hogy.

Hogy mit, az számomra nem egészen világos azonban. (Most jön a fanyalgó rész.) Az én agyam úgy működik, hogy a nagy képet keresem, mert amíg azt nem látom, jóval kevesebbre vagyok képes.

Most  pont így vagyok.

Értek helyzeteket, értek meccseket, (vagy legalábbis érteni vélek) de nem látom a nagy képet.

John Testvér könnyfakasztóan tökéletes és szívemből szóló írásában valami igen hasonlóról beszél, jelesül arról, ami nekem most hiányzik. Lehet, hogy csak nekem és én nem látom a fától az erdőt, de nem látom a rendszert, az alapjátékot, a rendezőelvet. Sokkal több esetlegességet látok, mint szeretnék (lehet, hogy csak én) sokkal jobban hagyatkozunk az egyéni zsenialitásokra, megoldásokra, kiszenvedésekre, sokkal többet hagyunk a véletlenre.

Ami baj.

A véletlen ugyanis egy olyan csaj, akinek nem tudsz eleget fizetni, mert magasról tesz rá. Ha akarja jó veled, ha nem akarja nem.

Ennek az esetlegességnek két megvalósulása történt vasárnap az első és a második mérkőzésen is. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a másodikban láttam rendszert. Néha.

Csak ez nekem kevés. Persze ettől függetlenül még minden másra elég lehet. Vagy majd megértem egyszer, mi búvik a mélyben.

 Addig is beszéljünk a játékosokról egyenként:

Marc-Andre ter Stegen: 6

Noha három fontos védés is felírható a nevéhez, korántsem hozta a magabiztos formáját. A gólnál is lehetett volna tökösebb, N’zonzi fejesénél pedig egészen elmérte mind a távolságot, mind a magasságot.

Javier Mascherano: 8  

Kis híján a meccs embere. Nagyon nagy munka van mögötte és vasárnap ismét rászolgált a “Kisfőnök” névre.

Samuel Umtiti: 7  

Nekem az első félidőben kifejezetten idegesnek tűnt, ami részben betudható a rutintalanságnak, részben pedig Sampaoli kiválóan működő magasan letámadó taktikájának.

Lucas Digne: 7

Talán csak én vagyok így vele, de korántsem láttam annyira rossznak Möszijő Dinnyét, mint a köz. Szerintem továbbra is jó választás volt és komoly potenciál van benne. Ami kicsit zavar, az a sebesség. Vagyis annak hiánya.

Sergio Roberto: 6

Ha ezt az értékelőt az első félidő felénél írom, talán kettest sem kap. De. A hiba, amit elkövetett, benne van a játékban. Nem ekkora, de benne van.

Sergio Busquets: 7

Nem volt könnyű helyzetben a mérkőzés nagy részében, különösen az első félidőben. A Sevilla nyomása pontosan rá nehezedett leginkább, hiszen a labdakihozatal megakadályozás volt az ellen célja. A második felvonás feltámadásszerű szuperfutballjáben jelentősen jobban a helyén volt.

Ivan Rakitic: 7

Harmadik visszatérése talán nem lesz a legszebb élménye, mindazonátal a mérkőzés jelentés részében hasznos tagja volt a társadalomnak.

Denis Suarez: 7

Ha Iniesta dícsérte, mit modjak én? Hát mondjuk én nem vagyok a mentora, tehát  mondhatok rosszabbat, de inkább csak annyit, hogy több benne a potenciál, mint amit mutatott.

Neymar: 8

Neymar sajnos nagyon gyenge ebben a szezonban. Messze a képességei alatt játszik, ideges, agresszív, pökhendi, ahelyett, hogy magába szállna és a focira koncentrálna. Mondja ezt a látszat. A valóság azonban teljesen más. A manusz elképesztő formában van valójában. Ki mondja ezt? Hát a számok. Neymar vasárnap 8 helyzetet alakított ki és volt 8 kulcspassza is. Illetve még valami.

 Lionel Messi: 9

Messi ismét azt tette, amiért ő: ő. Lélektani gólja és második félidős játéka ismét megmutatta mennyire borzalmas lesz nélküle. Belegondolni sem merek. De addig van remény, minden perc ünnepel.

A világ élvonala a cipőfűzőjét sem kötheti meg. Ha értitek hogy mondom.

Luis Suarez: 8   

Lalyos, drága, pont úgy játszott mint szokott. Csetlett néha, elképesztően helyezkedett többnyire, annyit dolgozott mint egy ló, konkrétan az egész pályát bejátszotta. És berúgta. Kurvára berúgta.