totelcamp

Barcelona - PSG 3-1

A szünetben még az járt a fejemben, hogy ez egy szimpla katyvasz, amit látunk, és azért vezetünk, mert nálunk van egy Neymar meg egy Messi. De azután elgondolkodtam, hogy ez a PSG játékosállományban bizony bárkivel felveszi a versenyt. Silva, Luiz, Verratti, Lucas és Ibrahimovic a posztján szűk világelit, és Maxwellt leszámítva nincs igazából gyenge pontjuk - már ha a brazil exünk annak nevezhető. Szóval nem látok - Hegyi Iván után szabadon - a készletek között őrületes differenciát (erről később a kommentekben is kialakult egy kisebb vita). Blanc meccs utána nyilatkozata ilyen szempontból kicsit értelmezhetetlen számomra, állítólag minket zavart össze a három védős, extra offenzív felállásunk, nem őket - na de akkor miért nem nyertek? Ez ilyen burkolt fikázása volt a saját játékosainak, vagy mi?

Lucho merész húzása most először kamatozott, habár néha érezhetően csikorgott a gépezet, de - bármit is mondjanak a franciák - a három bekk meglepte az ellenfelet. Teljesen nyilvánvalóan Lucas volt a védelem két széle, a jellemzően általában centrális PSG azonban az első félidőben önerőből nem tudott különösebben jól igazodni a lehetőséghez, és inkább a megszokott módon, középen erőltette a dolgokat. A helyzeteik azért így is megvoltak, és hogy egyszer még sikerrel is jártak (méghozzá olyan helyen, ahol elvileg a legsűrűbb volt a védelmünk), igazolja a csapatban rejlő nem mindennapi potenciált. A fokozott kockázatért cserébe a Barca ezúttal huzamosan fenn tudta tartani a nyomást, és hosszú periódusokra az ellenfél kapujának közelében tartotta a labdát. Az átütő erő egy kicsit hiányzott az akciókból, de ezzel a támadósorral igazából törvényszerű, hogy előbb-utóbb valakinek elsül a lába akkor is, ha a kiszolgálás nem elsőosztályú. Luchónak két alapvetése volt tulajdonképpen: az egyik, hogy a lehetőségekhez mérten stabilan tartsa a védekezést (főleg obszcén letámadással) , a másik meg hogy mindegy milyen módon, de minél többször jusson el a labda a támadókhoz.

A második félidőre alapvetően változott meg a mérkőzés képe. A PSG immár lépéskényszerben volt, és ezért magasan presszionált, amit az átszerkesztett Barca csak hellyel-közzel kezelt jól. Valamint nyilvánvalóan átbeszélte fiaival Blanc az egyéb teendőket is a szünetben, különösen Lucas tette rá a szopórollerre a védelmünk bal oldalát. Rengeteg labdakihozatal idejekorán elhalt, a középpályán Mascherano szokatlanul pontatlan, Iniesta meg bántóan súlytalan volt ebben a periódusban, de Messi is a csendespihenőjét töltötte. Bár nagy helyzetig csak egyszer jutottak, de végig a levegőben lógott az egyenlítés. A megváltást a (véleményem szerint kissé elkésett) cserék, illetve még inkább a hagyományos 4-3-3-ba való visszarendeződés hozta meg - persze az sem ártott, hogy a támadósorunk harmadjára is atomvillant.
Nem kérdés, hogy az idei legélvezetesebb mérkőzésünk volt, rengeteg izgalommal, érdekes taktikai variácókkal és szép gólokkal. Feltétlenül kiemelném még a PSG kiváló hozzáállását. Nyilván a már-már baráti légkör nem számít őrületes unikumnak a focipályán, hisz a legnagyobb sztárok igen jól ismerik egymást innen-onnan (különösen ha mindkét együttes dugig van dél-amerikai vendégművészekkel), de Ibra meccs utáni nyilatkozata már majdnem zavarbaejtő. (Egri Viktornak meg ezúton üzenném, hogy egyrészt a Milan színeiben már lőtt vendégként gólt a Camp Nouban, másrészt az életrajzi könyvében a támadást gyakorlatilag kizárólag Guardiola személye ellen intézi, a csapattársakról alig mond rosszat, Messit meg kifejezetten elismeri.) Attól is potyogott a könnyem meccs után, hogy a bírót nullaszor küldtem el a ferde fa... falépcsőre, nem vagyunk ehhez szokva, na.

Összességében egy kiváló mérkőzés volt, bár én azért azt gondolom, hogy a stratégák teljesítménye nem feltétlenül nőtt fel a játék színvonalához, de pont így adtak különleges fűszert a meccsnek. Sajnálhatja, aki lemaradt.

ter Stegen (6,5) - Egy picit homokzsák volt a gól előtt, se bombaerős, se igazán jól helyezett nem volt a lövés, szerintem lett volna kapus, aki nem dől el a hosszúra (jó, elég közelről lőtt Zlatan). Lábbal elég ügyes, de időnként talán túlzottan is magabiztos, nem feltétlen akarom, hogy egy kisnójer védjen nálunk.

Bartra (8,5) - Végtelen lelkesedéssel takarított, legalább kétszer góltól mentette meg a csapatot - persze Matyihoz képest lényegesen kellemesebb feladatot kapott. Valamilyen értelemben ő az antipedróm, mert míg Pedrónál azt nem értem, mit keres a csapatban, nála meg azt, hogy miért nem játszik többet. De az ő helyzetét hajlamosabb vagyok elfogadni, mellőzöttnek semmiképp nem mondanám, és én is észreveszem, sokszor annyira transzban van a mérkőzések alatt, hogy egyszerűen nem elég megfontolt. Azt is hiszem viszont, hogy ez a rutinzsák felhízásával együtt gyorsan javulni fog.

Piqué (8) - Fekvő védő nem védő - tartja a mondás. Ez Piquére csak akkor igaz, ha előtte nem gyakorolhat Shakirán. Most például akkor is jó helyre tette a far lábát, ha már épp vízszintesben volt. Persze megeshet, hogy Ibrahimovic közelsége hozta ezt ki belőle, nem pedig Shakira.

Mathieu (6) - Ladlac írta a levlistre meccs után: "A Lucas - Alba párharcnál csak a Lucas - Mathieu kínosabb." Ennél sokkal többet én sem tudok hozzáfűzni, lehet, hogy a kimutatások szerint gyors, de csak úgy, mint egy interkontinentális repülőgép - kell neki egy fél hektár, ahol megfordul, meg egy pár mérföldes kifutó, ahol belelendül. Gyengébb csapatok ellen, ahol sokat számít az, mennyire bír egy-egy nevesebb játékos felpörögni a meccsre, jó megoldás lehet, de én tartok tőle, hogy a legmagasabb szinthez kevés lesz - bár ugye a derék luk ásszal Alba sem bírt...

Busquets (8) - Rettentően hasznos volt, úgy játszott, mint egy igazi néger védekező középpályás szokott, nem volt az a gané meló, amit be ne vállalt volna. Kár, hogy még ebben a nyilvánvalóan abszolút koncentrált állapotában is hajlamos könnyű és felesleges hibákat véteni. Szerencsére most nem fizettünk ezekre rá.

Mascherano (7) - Van, aki úgy értelmezi a rendszeres diskurzusait Luis Enriquével, hogy nem érti a feladatát. Én azt hiszem, sokkal inkább arról van szó, hogy rajta keresztül igazgatja a csapatát a mester. Ezúttal is tökéletes mentális állapotban lépett pályára, és a szívét adta minden labdáért, mindazonáltal én - külkönösen a második félidőben - pontatlannak éreztem, kritikus labdavesztése is volt, de az egyszerűbb passzait is meglehetősen nagy szórással dobálta, és akadt egy-két ügyetlen szabálytalansága. Az első gól előtti hosszú labdája viszont kritikus fontosságú volt.

Iniesta (5,5) - Volt néhány szép emlékeket felidéző megmozdulása, de alapjában Verratti lejátszotta a pályáról. Saját bevallása szerint sincs még tökéletes állapotban a sérülése után, reméljük tavaszra felpörög.

Pedro (6,5) - Többször javasoltunk már neki ehhez hasonló (sőt, még védekezőbb) posztot, most kiderült, hogy olyan nagy bakot ezzel nem lőttünk. (Mondjuk én javasoltam már neki a pincér, autószerelő és recepciós szakmák kipróbálását is.) Egész korrektul ellátta a feladatait, de extrát nem tett hozzá a teljesítményhez. A fő kritikám az vele szemben, hogy többnyire Maxwellt kellett volna megvernie, aki megítélésem szerint az ellenfél gyenge pontja volt, de ez emlékeim szerint egyszer sem sikerült neki.

Messi (7,5) - Szándékosan nem írtam ki, hogy most akkor ez a számok nyelvén mi volt, én leginkább 3-3-4-nek titulálnám, de a klub felöl 3-4-3-nak kommunikálják, a legtöbb helyen 3-3-1-3-t olvastam, az ilyen mindenféle átlagos pozíciók alapján meg leginkább 3-5-2 (vagy 3-5-1-1), esetleg 4-2-4. Számháború vége. Egy biztos, Messinek továbbra is fészket rak a csapat, ő pedig kedvére flangál, ahogy úri kedve tartja. Az az igazság, hogy amíg ez nem kontraproduktív, addig nekem nincs vele bajom, és hát lássuk be, ha Messinek megy, akkor nyerünk a csapatnak is megy. Most azért nem volt ellenállhatatlan, de a cimboráival pont azt csinálták, amit évek óta hiányolunk a csatárainktól: eldöntötték a meccset. A feltett kézzel Suáreznek hagyott ziccer pedig egyszerűen pazar gesztus volt, ha lett volna rá idő, szerintem begolfozta volna Lajos bal lábával.

Suárez (7,5) - Hát tapad hozzá a labda, mint használt leukoplaszt a zsíros bőrre... Amúgy viszont ő is berohangálta az egész pályát, és ha nem megy finesszel, akkor megy mert nagyon akarom alapon csak összehozott egy gólt és egy gólpasszt. Teljesen nyilvánvaló, hogy csak egy varázscsettintés kellene neki, és elkezdené fosni a gólokat - lehet, hogy ez a beimádkozott dugó volt az.

Neymar (7,5) - Ő kapott viszonylag konkrét szerpekört a három muskétás közül, de végülis nem maradt le a többiektől, sőt. Az elején kicsit aggódhattunk miatta (tudtommal kutya baja), utána viszont egyre jobban belejött, a gólja meg olyan klasszikus fotelból felugrós, ökölbeüvöltős volt. Mert a sas az nem vadászik legyekre. Erről ennyit.

Xavi, Rakitic, Adriano (-) - Talán kicsit elkéstek a cserék, de újra leírom, hogy feltétlenül szükség volt a szerkezeti váltásra, és most úgy éreztem, Xavi rutinja és megfontoltsága is kifejezetten jól jött. Adriano meg az volt fontos, hogy Bartrát külön is megtapsolja a Camp Nou - megérdemelte.