totelcamp

Két évvel ezelőtt Lionel Messi és Cesc Fábregas kapcsolata – amely egyike volt a futball egyik legtökéletesebb támadó és középpályás közötti kapcsolatának - még teljes fényében ragyoghatott, azonban utóbbi távozása után Messi váratlanul magára maradt a Camp Nouban.

Viszont a távozás ellenére napjainkban - Neymar és Messi párhuzamos fejlődésének köszönhetően - egy újabb hasonló, ha épp nem jobb játékoskapcsolatról beszélhetünk a Barcelonában. Elég, ha megnézzük, milyen gólokat szereznek, és milyen gólpasszokkal segítik egymást, hogy beláthassuk, ez így igaz. Napjainkra már bátran beszélhetünk a két dél-amerikai játékos kapcsolatáról úgy, hogy az tökéletesen visszaadja nekünk az érzést, amit az előző páros jelenthetett a Barçának.

Azonban a kezdeti nehézségeket is érdemes tisztán látni. Messi pontosan tisztában volt azzal, hogy a klub hazudott neki, amikor azt állította, még mindig az ő fizetése a legmagasabb a csapatnál. Ugyanis a Barcelona „elfelejtette” a végösszegbe számolni azt a 40 millió eurót, amit Neymar édesapjának fizettek ki, pedig valójában ez is a brazil fizetésének része volt.

Így amikor Neymar a Barcelonához érkezett, ő volt a klub legjobban fizetett játékosa, egészen Messi 2014-ben megkötött új szerződésének aláírásig. Ám tudnunk kell, hogy mindez nem a pénzről szólt… Sandro Rosell megfeledkezett a csapaton belüli hierarchiáról és ezzel komoly feszültséget teremtett az öltözőn belül.

A tavalyi szezonban Neymarnak először is alkalmazkodnia kellett a spanyol futballhoz, amely gyorsabb, folyamatosabb és fizikálisan erősebb, mint a brazil. Idén a meccsenkénti gólátlaga 0,37-ről 0,86-ra emelkedett, ami elsősorban a futballintelligenciájának köszönhető, hisz már jobban átlátja a játékot.

Luis Enrique folyamatosan arra kéri a játékost, hogy várjon a labdára a szélen, amilyen gyakran csak lehetséges, és ne cipelje olyan hosszú ideig, mint az korábban szokása volt. Gyorsan szabaduljon tőle, és azonnal induljon üres területre, de lehetőség szerint ne középre – összegezve még mindig van miben fejlődnie.

Ám miközben a pályán is érzékelhető a javulása, ennél is fontosabb, hogy megértette, a csapatban Messi az elsőszámú játékos, de azt is, hogy az argentin ezt el is várja tőle. Hisz Messi egyike azoknak, akik mindvégig központi alakjai voltak az elmúlt évek trófeáinak megszerzésének. Ő az elsőszámú gólszerző, és elvárja, hogy tiszteletben tartsák – ez pedig értelemszerű, hisz minden nagy sztár így gondolkodik.

Ennek a folyamatnak köszönhetően végül Neymar kulcsfigurája lett a csapatnak, hisz neki köszönhető az egyensúly a pályán, hozzátéve, hogy a másik fontos momentum az volt, amikor Luis Enrique hallgatva a játékosok – köztük elsősorban Xavi – véleményére, felhagyott a korábbi rotációs elveivel és egyre inkább hasonló alap tizeneggyel kezdi meg a meccseit.

Mindent összevetve a Barcelona egyre erősebb a Real Sociedad elleni vereség óta, ám ez nem jelenti azt, hogy valamilyen trófea elérhetővé válik számukra ebben az évben. Hamarosan jön a szezon végső szakasza, ahol az igazán nagy kihívásokkal szembesül majd a Barça és kétséges, hogyan tudnak majd reagálni a jelenlegi ellenfeleknél jóval egységesebb csapatokra. Mindent figyelembe véve, vannak kétségeim ezt illetően.

Guillem Balagué