Amikor a Barca újra mosolygott
2014.11.17. 18:44 - johneagle
A Barcelona történelmének utóbbi éveit nehéz lenne megérteni... Ronaldinho alakja nélkül. Nagyon sok érdemet tulajdoníthatunk neki abban, hogy a klub jelenleg ott tart, ahol... "Az FC Barcelona a XXI. században" - ebben a cikkben Joan Manuel Tresserras kontextusba helyezi a brazil csillag érkezését és kibontakozását. Beszél benne a virtuozitásáról, a képességéről, mellyel képes megálmodni az egyes akciókat, az általa közvetített érzelmekről és a mosolyáról... Majd miután elérkezik a sportban és a társadalmi megítélésében elért csúcshoz, Tresserras beszél nekünk a bukásról is, amit az itt tartózkodása utolsó másfél évében megélt.
A kötelező technikai jellegű problémák után (miért nem láttam, amit írtam, most meg mégis? melyik funkció micsoda, ami amott az volt, most meg nem az? miért nincs az a funkció, ami amott volt és jó lenne? 'szér töri így a bekezdéseket, amikor nem is így akartam? stb.) ezennel át vagyunk költözve és meg is próbálunk visszatérni régi jó szokásunkhoz: olyan írásokat kidobni, amelyek reményeink szerint némelyest érdeklődésre tarthatnak számot az olvasók körében.
Ami máris biztos, hogy idén nem fogyunk (az utóbbi egy hónap csendje után mindenki jelezte, hogy "él" és szívesen folytatja a melót), az előző szezonból (is) okulva viszont nem kizárt, hogy bővülünk. Ennyit röviden, jön a lényeg:
Bár minden szurkolónak megvan a maga kedvence, talán elmondhatjuk, hogy Samitier, Kubala, Cruyff, Maradona és Ronaldinho azok, akik a legnagyobb rajongást váltották ki a Barcelona történelmében. Antonio Franco (El Periodico) újságíró segítségével tekintjük át, mit is adott az FC Barcelonának ez az öt játékos.