totelcamp

A hét közben a Camp Nouban elbukott valenciaiakért szól a harang. (...) 3, 2, 1. Tartományi kistestvéreik valószínűleg nem bánják Gary bácsi csúfos kudarcát, akitől egyébként én is sikeres(ebb) karriert vártam. A Levante mai céljai szerteágazóak: a napos tengerpart renoméjának misztifikálása, a tisztes helytállás, és legfőképp az asszisztálás Lucho századik meccsén esedékes rekordbeállításához.

A török Galatasaray hátvédjére (auuccs, sry) asszociáló kupaellenfeleink sorozatos darálása közben felüdülésként hathatna a málagai vendégjátékunk. A kötelezőnek vélt feladat viszont távolról sem ígérkezik zökkenőmentesnek. Javi Gracía már nem egyszer köpött bele abba a bizonyos levesbe, az andalúzok biztató formája pedig figyelmeztet: kezeljük helyén a meccset!

Nem akármilyen novembert produkált a csapat idáig, és hogy szépen is végződjön a hónap, az edzőváltáson átesett Real Sociedadot kellene megütni ma délután hazai pályán a Copa del Rey visszavágója előtt. Hajtás után néhány szó a mumusról.

Bajnokok Ligája meccs után, Spanyol Kupa előtt, mezszponzor nélkül, de szaftos kis korrupciós botránnyal a puttonyunkban érkezik az Eibar, akiket tetszik vagy sem, de még ezzel a csonka kerettel és kínlódós játékkal is le kell nyomni, mint a kollégista az ingyensört, hogy tartani tudjuk a lépést a tegnap élre ugró Benítezékkel. Hajtás után megnézzük, mit is tud a baszk kiscsapat.

Kilencven perc. Ennyi választja el a csapatot a kéthetes válogatott szünettől, s attól, hogy Luis Enrique a csapatot érintő kritikák és sérüléshullám után végre rendezni tudja sorait. Hajtás után újabb "villámbeharang", ezúttal a szintén több sebből vérző Sevilláról.

Aki egy zárt rendszeren belül hisz a vég nélküli növekedésben, az vagy hülye, vagy közgazdász - tartja a mondás. Ez a tézis alkalmazható a labdarúgásra is. Egy csapat fejlődését rengeteg tényező befolyásolhatja. Az edzőktől kezdve, a menedzsmenten és az ellenfelek minőségén át az új igazolásokig minden és mindenki hatással van erre a folyamatra… illetve csak lenne, ha a Barcánál nem lenne hiányos az egyenlet.

Az Atletico nyári költekezését elnézve sokan - joggal - aggodalmaskodtak a viszonylag korai Calderónos randevú miatt, hisz Jackson Martinez, Vietto, Koke és Griezmann neve rengeteg ellenfélre a frászt hozza, de aki egy kicsit is ismeri a labdarúgás világát, tisztában van vele, hogy Simeonénak ezt a kifejezetten pofás keretet még sokáig tart egy igazi "Cholós" csapattá gyúrnia. Az Atletico kezdőjén végigfutva arra számíthattunk, hogy a két verőemberre (Gabira és Tiagora) támaszkodva amolyan harmonikaszerűen igyekeznek rövid, de intenzív letámadásokkal tarkítani az egyébként szilárd védekezésre épülő taktikájukat. Egy dolog persze felrajzolni valamit a mágnestáblára, másik pedig kivitelezni azt.

Pénteken elrajtolt a La Liga 2015-16-os szezonja, amely egyelőre takaréklángon égve ad támadási felületet a kétkedőknek (5 meccs 2 gól). Vasárnap szokatlan időpontban lehet kozmetikázni, hiszen a bajnoki címvédő idén először (ja, nem) a bilbaoi San Mamésben lép fel, ahol igyekszik revansot venni az elveszített Spanyol Szuperkupáért. Hajtás után Zombori Sanyi szakértelmével ontjuk magunkból a sablont.

City-verés után megint itt a liga, ahol ez alkalommal nem fogjuk mélyreszántóan elemezgetni az adott ellenfelet, mert ha tényleg akarunk valamit a bajnokságtól, akkor ez a Granada egyszerűen nem okozgat gondot. A csapatnak ki kell mennie a pályára, és laza lendülettel el kell magyaráznia a vendéglátóknak, szépen, érthetően, hogy mi is itt a szituáció... ahogyan például Bunkó is tette a srácoknak.

Továbbra is tövig nyomjuk a gázpedált három nap/meccs ritmusban, de a csapat formáját elnézve egy kicsit sem bánjuk. Ritkán érzem úgy, hogy a kupaszereplés jókor jön, vagy belefér az egyébként sűrű naptárunkba, de ha az Atleticón sikerülne valahogy keresztülfúrni magunkat, onnantól azért lényegesen jobb esélyekkel vághatnánk neki az utolsó két körnek... Persze nem túl szépek az emlékeink a Getaféról, vagy adott esetben a Villarreal sem adná olcsón az irháját, de a kisebbik rossz (és Lucho rotálós) elvén sokkal jobban járhatunk majd, mint mondjuk egy Pepével aki Ramos hátán lovagolva a kezében Coentraót suhogtatva készülne lefejelni Sergi Robertót...