Favágók és rugdosódók! Szevasztok!

Királypárti Pérez-fiúk! Szevasztok!

Fővárosi kiscsapatok! Szevasztok!

Fülünket sérti és szívünk nem érti, hogy viharba lehet egy ilyen csapatnak szurkolni, mint az Atléti? Hogy lehet rajongani egy csapatért, ami évek óta képtelen a focival foglalkozni? Értékük a rombolás, eszközük az agresszió, mázlijuk Griezmann. A Barca ellen különösen. De nem jött be. Megint nem jött be.

Hajtás után értékelő.

21 bajnoki meccsen nyolc gól. Nyolc. Az Atleti védelme kevesebbet zabál, mint a dílerek szerint obszcén keveset fogyasztó három hengeres mi autónk magyar csoda, pedig a friss tulajok abban is rendszeresen azt hiszik, hogy bedöglött a mutató.

"A védelem a védelem

A szívemen a félelem"

/Knézy Jenő/

Hosszú esztendők óta nem láttam ennyire rosszul, esetlenül, fogalmatlanul futballozni a Barcelonát, mint a Bilbao elleni visszavágó első félidejében, szerda este. Mikor a levlistán bevállaltam ennek a meccsnek az értékelőjét még nem gondoltam, hogy botrányos késéssel indulok majd haza Budapestről Miskolcra, ami végül ahhoz vezetett, hogy az M30-as autópályaszakaszon már vezetés közben telefonon streameltem a meccset, hogy végül ne bírjam eldönteni, az előttem tornyosuló tejfölsűrűségű köd, vagy a játékunk a kilátástalanabb.

Értékelő a hajtás után.

Amikor a hónap elején végigpillantottunk a januári sorsoláson, igencsak húzgáltuk a szánkat. Az új esztendő első négy-hat hete évek óta rendszeresen a szezon mélypontjának számít, ráadásul a Granadán kívül csak olyan ellenfelekkel találkoztunk, akikkel hagyományosan meg tudunk szenvedni. Erre az első 0-0-s döntetlent hat győzelem követett, meccshátrányban is a bajnoki tabella élére álltunk, és az elődöntő is egy karnyújtásnyira van. A Malága azért rácsapott a vészvillogóra, nem árt észnél lenni, mert amit a védelem az első félidőben művélt, azt a kabaré szó sem jellemzi igazán. Szóval lélekben készüljünk fel, hogy lassacskán megszakad a veretlenségi sorozat, bár aki egy Barca-vereséggel akarja kifosztani a bukikat, az ne ma este próbálja meg.

Valljuk be őszintén, ismerve az ellenfelet és az utóbbi évek eredményeit, a mérkőzés előtt bőven kiegyeztünk volna ezzel az egygólos győzelemmel. Meccs után sem érezzük ezt másként. Hajtás után pontozunk, és megpróbálunk belemászni Lucho fejébe:

A török Galatasaray hátvédjére (auuccs, sry) asszociáló kupaellenfeleink sorozatos darálása közben felüdülésként hathatna a málagai vendégjátékunk. A kötelezőnek vélt feladat viszont távolról sem ígérkezik zökkenőmentesnek. Javi Gracía már nem egyszer köpött bele abba a bizonyos levesbe, az andalúzok biztató formája pedig figyelmeztet: kezeljük helyén a meccset!

Igazából sokkal jobb lett volna a szóvicc (vagy mi ez), ha Tolkien Bilbo Begins helyett Bilbo Continuesnak nevezte volta szegény Rozsomákos Zsákos Bilbót.* Lényeg tehát, hogy folytatódik a Bilbao-szaga (szegény Frodó tudna mesélni...), rátérhetünk a kupaporondra.

Barca - Bilbao 6-0

Ne szépítsük, Lahoz felvállalta, hogy a negyedik percben eldönti a meccset. Nem kötelező persze kikapni az előállt körülmények között a Camp Nouban, de mindenki tudta, hogy ha bemegy a tizi, akkor ennek itt vége - és bement. Nem mondom, hogy a bíró rossz döntést hozott, de az biztos, fordított helyzetben nagyon anyáznék - akárhányszor nézem, Suárez azért használta a kezét az előzéshez (persze a védő mancsa is kinn volt). Ilyenformán a mérkőzés nehezen értékelhető, talán annyit jegyeznék még meg, hogy szerintem a kupapárharcot is számunkra pozitívan befolyásolta a találkozó, mert egy mentálisan és fizikálisan nehéz 90 perc volt ez a Bilbaónak. Hajtás után egyéni értékelők.

A hármas nem szeret minket. A hármas nem a barátunk. A hármas volt már a barátunk, de ötösre hízott és egy ideje a hármasok nem jeleznek semmi jót. A mészárosokkal való hármas városi rangadó sem sikerült 100%-osan és csak a jóisten óvó szeme (meg Enrique zsenialitása) miatt úsztuk meg a katalán fight clubot érdemi sérülések nélkül. Pedig őszintén rajta voltak. Most megint egy ilyen hármas következik, csak a Bilbaoval.

Ha összeesküvés-hívő lennék, azt gondolnám, hogy szívatnak minket, de innen már csak egy lépés lenne a gyíkemberek és a chemtrail, úgyhogy ezt a vonalat inkább elengedem és maradok pozitív, miszerint teher alatt nő a pálma.

Hajtás után megnézzük, mennyire.

Teljesen biztosak lehetünk benne, hogy a tavalyi évi sikerekért járnak az olyan tockosok, amelyek a valóságban a 'három Espanyol meccs másfél hét alatt' képében manifesztálódnak. Jóból is megárt a sok, gondolhatta odafent valaki, amikor a bajnoki forduló utánra besorsolt még két kupa összecsapást is, csak hogy intenzív legyen az élmény. Legyünk őszinték, a két legutóbbi mérkőzés alapján nem túlzás lefutottnak tekinteni a találkozót, szóval leginkább arra kell koncentrálni, hogy megússzuk épp bőrrel a szívélyes vendéglátást. A katalán Sport információ szerint Luis Enrique az utolsó edzés után magához rendelte Sandrot és Munir, majd levetítette nekik a Feláldozhatók című filmet, de hogy ezzel utalt-e valamire, vagy csak kedveskedni próbált a kevés játéklehetőség miatt, azt nem lehet tudni.