totelcamp

Mikor először hallottam a "gejl" szót elhangzani, már viszonylag nagy voltam, így aztán némileg meglepődve kérdeztem meg édesanyámat, mit jelent az, hogy a sütemény gejl. Túl édes, jött a felelet, én pedig csendben emészettem az infót: dehát olyan nincs, azért esszük a süteményt, mert édes.

Az első negyedórától eltekintve nem túl magas színvonalú meccsen egy közepes Barcelona könnyedén ütötte ki a bírói tévedéssel is súlytott Rayót. Noha a kiscsapat meglepően harciasan kezdett, a bénakapus és a zsenimessi effektusok hamar eldöntötték a meccset, és még csak ezután jött a feketeleves, a kiállítások, tizenegyes (nyilván kihagyva) és egy régen várt jatagán-döfés.

Hajtás után mondom tovább!

Furcsa és váratlan dolgok történtek az európai labdarúgásban hétközben. A Bayern hazai pályán kapott ki, az Inter 3-0-ra verte az Juventust, a Swansea elhozta a három pontot az Emiratesből. Gondolom sokaknak lesz unalmas, hogy már megint megkockáztatok egy pontvesztést, főleg a Rayo ellen, de ha jobban megnézzük, egyáltalán nem elképzelhetetlen. Annak ellenére persze, hogy mi leszünk az összecsapás esélyesei.

A tegnap kiírt szavazás zanzásított eredménye hajtás után.

Barcelona - Sevilla 2-1

Bevallom, valamennyire kishitű vagyok Barca-drukkernek. A csapat rekordot rekordra halmoz, én meg hetek óta nem hiszek bennük. "Jó, mostmár biztosan ki vannak facsarva", "jönnie kell egy peches meccsnek", "kizárt, hogy fejben ma is ott legyenek" - ezek a leggyakoribb indokaim, aztán valahogy mégis megroppan az ellenfél, begyötörjük a labdát a hálójukba, a meccs végén mindenki örül. Én meg csóválom a fejem, rendben volt ez, de képtelenség, hogy a következő meccsen is minden simán menjen. Itt a következő meccs.

Jó régen volt ilyen, ezért most van - visszatekintős/történelmes/érdekességes poszt. Tekintettel arra, hogy az eredeti szöveg 2008. nyarán született, Pep csapatáról értelemszerűen nem tesz említést. Azaz mégis. A szerző - David Carabén - már akkor a Barcelona hagyományos szellemisége mellett foglalt állást (ha úgy tetszik, javasolt Pepnek egy szerinte követendő utat), amikor az első csapat az utolsókat rúgta a Rijkaard korszak végén, Xavit és Iniestát még nem napjaink világklasszisaként ismertük, Busquets pedig éppen csak megnyerte a B csapattal a harmadik osztályt, így ember nem volt, aki előre tudta volna, mennyire fogja ismét meghatározni a holland-katalán futballstílus az elkövetkező éveket. A Barça történelmében, Spanyolországban, de az egész futballvilágban is.

Az 'útwenger' mocskolódása ellenére az Arsenal egy szerethető csapat. Szerethető a miénkhez közel álló focijuk, és szerethető a vigvik által is taglalt lúzerségük. Arról nem tehetnek, hogy kis hazánk szurkolói olyan szintre predesztinálják őket, aminek jó tíz éve már a közelében sincsenek.

Mivel a jó felütés rettentő fontos, kezdjük valamivel, ami pozitívabb, mint a Lance Armstrong vizeletmintája: a 2006-os BL-döntővel. Már csak azért is érdemes ide tenni a történet origóját, mert valóban ekkortájt tört el valami az ágyúban, ami azóta is megakadályozza őket abban, hogy veréb helyett valódi várra lövöldözzenek.

Las Palmas - Barca 1-2

Nincs nálam beakadva Pedro egyébként, de most Kanári-szigetek, kedden meg már egy lényegesen kellemetlenebb szigeten London - mi a közös pont? Na ugye. És akkor meg is van a gyatra játék oka.