totelcamp

Gyermeket nevelni nagy felelősség, kettőt még több, de nem kétszer több (és ez most mindegy is) - a lényeg, hogy: Nagy Felelősség. Ha a gyerek értő korba lép, nagyon kell figyelni mit mond az ember, mert míg egy csecsemő memóriája hozzávetőlegesen egy galambéval egyenértékes (vö. 3-5 másodperc) addig három éves kor körül a gyerek már mindent megjegyez, nyolc év körül pedig már mindent meg is ért. Ha az ember gyermeke megjegyző vagy értő korban van (és még legalább nem kamasz) nem szabad a társaságában Barcelona – Espanyolt (vagy Espanyol – Barcelonát) nézni. Esetemben kiderült, hogy egy lakásban sem, ugyanis míg korábban csak hangos és válogatott jelzőket aggattam az ellenfél cizellált lelkűnek nem mondható játékosaira, addig Messi szabadrúgásánál már valószínűleg többórányi feszültség szabadulhatott fel, ugyanis belekiabáltam a tévéképernyőbe. Hogy mit, az maradjon a család titka.

„All families have bad memories”,  mondta Michael Corleone és igaza volt.

Hajtás után értékelő.

 A legutóbbi posztomban azt írtam: „ezzel a társasággal még kétszer találkozunk a hónapban, a foguk fehérje szerencsére már kivillant, pontosan lehet tudni, mire kell számítani, nem aggódom a jövő miatt.” Nos, csak részben lett igazam, hiszen nem gondoltam, hogy a bajnoki találkozónál is lehet patkányabban hozzáállni ehhez a gyönyörű játékhoz. Értitek, kedves játékosok, edzők, szakvezetők, ott az Espanyolnál? JÁTÉK! Ez nem bandaháború, pénzbehajtás, vendetta, vagy egy normandiai partraszállás! Ez egy játék, egy sport, aminek vannak írott és íratlan szabályai. Utóbbit fair playnek hívjuk. Világos, hogy nem hallottatok róla, elnyomta a láncfűrész hangja.

Igazán nem szeretem a szabálytalanságokat – banálisnak tűnik ez a kijelentés, de esetemben ez valami egészen zsigeri dolog. Ha tehetném néha még a fizikai kontaktust is kiirtanám a labdarúgásból (nagy szerencse persze, hogy nem engednek a döntéshozatal közelébe), azonban ami határozottan kiborít, azok az alattomos taktikai faultok és azok a sporthoz semmilyen értelemben hozzá nem tartozó aljas, köpedelem, cselekedetek, mint Messi megtaposása például. Ezek a szép, élvezhető, játékos, szórakoztató futball legnagyobb ellenségei, és aki ezek ellensége, az az én ellenségem is.

Igen, sokszor reagáltunk rosszul, a képernyőn át is érződött az adrenalinnal vegyes tesztoszteron szaga, de számomra már az is becsülendő, hogy játékosaink nem vertek meg valakit az Espanyolból. Találomra is akár. Sokkal inkább ott verték meg az Espanyolt, ahol a legjobban fáj: a pályán, gólokkal, szépekkel.

Az Espanyolnak én csak a halhatatlan Brian szavaival tudok üzenni:

u.i.: Erre a nyilatkozatra pedig már nincsenek is szavak:

Diop (Espanyol):"Nem mondhatja senki, hogy erőszakosak voltunk, hiszen nem is folyt vér. Ha úgy akartuk volna, hordágyon viszik le őket."

Illetve ha vannak, kommentben várom.

ter Stegen (7,5) - Én kedvelem Ter Stegent, ám valahogy 2015 második felétől mindig elfog valami diszkomfort érzés, amikor meglátom a kapuban. Noha ezt a mérkőzést egészen jól hozta, jár neki a pont, a bekapott gólnál mégis az volt az érzésem, hogy inkább a sarki Coop-ba indult a labda helyett. Jó, igazából az már vert helyzet volt.

Alves (6,5) - Dani, Dani, merda! Te elsősorban védő vagy, érted?

Piqué (8) - Egyben van a csávó. Stabilan áll a lábán, tudja a helyét, nagyon érzi a játékot, felszabadult és dekázgat az ellenfél 16-osán belül. És kívül is. Fontos: a gólja nélkül is 8-ast adtam volna, mert az ilyen tap-in gólok egy villanyoszlopról is bemennének, mindegy ki áll a gólszerző pozícióban, ha olyan az assziszt. És ez olyan volt.

Mascherano (6,5) - Javier! Nem tudom elfelejteni a bekapott gólnál végzett munkádat, pedig haverkám, olyan jól mutatott volna az 7,5.

Alba (8) - Alba nyolcasa és Piqué nyolcasa nem ugyanaz. Piqué nyolcasa megerősítő, Alba nyolcasa biztató, pedagógiai jellegű. Jó az irány, el moto, legutóbb pont ezt kértem.

Turan (7,5) - Mikor megtudtam, hogy igazolni fogjuk, felszakadt belőlem egy sóhaj. Nem egy olyan megkönnyebbült, hanem pont hogy egy aggodalmas sóhaj. Mit fogunk kezdeni ezzel az akindzsivel egy precíziós háborúban? Mai teljesítménye alapján lehet, hogy nálunk végül szpáhivá érik.

Busquets (7,5)- Neki is vannak érdemei a kapott gólban, ne feledjük, a Búza téren gyorsabban fordul egy milliókilométeres sárga Volán busz, mint ő. Irányító játéka ennek ellenére lenyűgöző.

Iniesta (9) - Ez az, Don, ez az! Ez az, ez az, ez az! Így kell megmutatni ennek a nyüves, otromba, neveletlen, brunyig társaságnak, hogy: többet ésszel, köcsögök.

Messi (9) - Na, ez a meccs végre összeállt. Minden ment, aminek csak menni kellett: mélységi passzok, assziszt, play-making, befejezés, szabadrúgás (de milyen, hogy csókoljam azt az arany bal lábat!), pedig aprították most is, mint szecskavágó a kukoricagórét. Ha sikerül a mesterhármas, a 10 pont is meglett volna.

Suarez (6,5) - Erősen gondoltam egy Suarez «» Sandro minőségi cserére, de Lucho annyira olvasta a gondolataimat, mint Suarez ezt a meccset. Sajnos. Ha 75 centiről végül nem fölé pattintja  a ziccert, csak azért megadtam volna a +1 pontot, mert végre leírhatom: az MSN visszért. De nem. Még nem, Lajos.

Neymar (8,5) - Neymar Jr. megtanult dolgozni. Az ilyen rongy pribék ellenfelekkel szemben ugyanis gürcölni kell, szenvedni, beledögleni és meglesz a jutalom, ami ez esetben Leo bal lábáról érkezett, hogy ketten bemutassanak egy igazi tanítást - kvázi záróakkordként.

---

Vidal (7) - Semmit nem csinált, nagy hibát se, biztató hetes ez, nem több.

Rakitic (7,5)- Jó csere volt Ivan, fantáziadúsabban játszott ebben a neki jutott pár percben, mint az elmúlt összecsapáson jóval több idő alatt.