totelcamp

Azt olvasom többfelé is, hogy a Real nagy bajban van. Az utóbbi hetek eredményeit és a tabellát olvasva meg azt látom, hogy tényleg. Odaát arról is olvashattam, hogy motivációs gondokat sejtenek az események mögött, márpedig 1993 óta mi magyarok is pontosan tudjuk, hogy az igazság odaát van.

Vagy mégse.

SD Eibar - FC Barcelona 0-2 (0-1)

FC Barcelona - Rayo Vallecano 6-1 (1-0)

Lehet, hogy többek szemében nehéznek tűnik értékelőt fabrikálni egy ennyire lapos, nehézkes, vacak Barçáról, pedig valójában nem is az. A meccs annyira a kötelezően és gyorsan felejtendő kategória, hogy nekem is elég egy gyorsan feledhető posztot írni hozzá.

FC Barcelona - Málaga 0-1

Megint úgy indultunk neki, hogy a tabella élén tölthetünk majd legalább egy napot, ehelyett megint sikerült összehoznunk egy megérdemelt pontvesztést. Végre ugyan nem a hozzáállásunkkal volt gond, csak a pontatlansággal és a szerencsétlenséggel, de a hét eleji "mindent megnyerünk" hangulatnak azért igencsak betett ez a meccs. Kettőből másodszor nem sikerült legyőznünk a szezonban a Málagát.

Azt hiszem kevés szurkoló várja ma igazán a délutáni mérkőzést. A nagyvadra fáj a fogunk, látni akarjuk, hogy mire vagyunk képesek a Premier League legutóbbi bajnoka ellen, vajon ellenük is éreződik-e majd az a brutális erő, ami mostanában a Barcát jellemzi. Persze az elvonási tünetek csillapítására a Málaga is jó lesz. Minimális változásokat várunk csak a legerősebb kezdőhöz képest, a legnagyobb félelmünk pedig a sérülések mellett az, hogy a csapat is velünk együtt a Cityre koncentrál.

Edzőmeccset, rekorddöntéseket, a szezon góljára pályázó megmozdulást, Atlético leszakadást hozott nekünk a hétvége.

Athletic Bilbao - FC Barcelona

Bánhatja, aki az előfordulási gyakoriságot figyelembe véve az Afrika-kupa döntőjét választotta tegnap a Barca-meccs helyett, mert bár előbbit persze nem láttam, de enélkül is meg tudom állapítani a tényt, hogy a legutóbbi hét ANK-döntőn összesen nem volt annyi gól, mint a tegnap este Baszkföldön, pláne nem ilyen gólok. Míg Madridban ki vannak akadva, hogy Ronci miért tartott nagyszabású születésnapi bulit pár órával a 4-0-s bukójuk után, addig nálunk a fél lábbal már cselzis Messi karöltve az egész csapattal gondoskodott arról, hogy legyen okunk ünnepelni. Ünneplik is Barcelonában, hogy nincs válság, Lucho a legjobb arc, és megnyerünk idén mindent, de elsőre elégedjünk meg azzal, hogy örömteli egy pontra kerülni attól a Madridtól, akik jönnek még tavasszal a Camp Nouba. És köszönjük meg Moyesnak, hogy jelenleg úgy tűnik, megmenti a szezonunkat, de a régebben kínosan gyenge január-februárunkat mindenképp.

"A minimál stílus az egyszerű formák, és a rend alkalmazásával teremt harmóniát"… …"A minimalizmus jegyében alkotók célja, hogy műveik egyszerűek és közérthetőek legyenek mindenki számára"… …"A minimál stílus lényege a bútorok levegős elhelyezése, illetve a tágas, üresen hagyott területek".

Elnézve a tegnapi meccset, lett egy tippem arra, már az elején mit érdemes figyelnünk ahhoz, hogy tudhassuk, a Barça melyik arcára számíthatunk aznap. Merthogy már több is van. De legalábbis kettő.