totelcamp

Szent esküvéssel fogadom, előttetek, kedves olvasók, hogy a jövőben igyekezni fogunk jobban odafigyelni arra, hogy kevesebbet csússzunk az értékelőkkel. Ennél keményebb vállalást ne várjon senki, annak ellenére, hogy persze mindenkinek igaza van, aki cseszeget bíztat minket, de hát az alkotó emberek tudják, hogy két komoly múzsa létezik, a határidő és az előleg.

Marad az első.

Imádom a meddő mezőnyfölény kifejezést és ha kisebbik fiam majd egyszer megkérdezi, hogy az mi, lejátszom neki ezt a meccset. (A nagyobbik karatézik, őt nem érdekli annyira.) Bár szeretem eléggé, úgyhogy lehet, hogy nem játszom le mégsem, hanem csak megmutatom ezeket a képeket és fölé írom, hogy 0-0. Érted. 0-0.

Szóval nehéz estén voltunk túl szombaton (igen, tudom, kedd este van, lásd fent), mert egy olyan meccsen nem szereztünk pontot, ahol egy hangyafasznyi szerencsével, egy nem teljesen impotens középcsatárral, sima többgólos győzelmet arathattunk volna, úgy hogy a második félidő számos cseréjét nem a kétségbe esett próbálkozás, hanem b, c, d, z csapatok játékosainak pályára küldése motiválja.

Paco teljesítményére nincs mentség. Magyarázat lehet, persze, nekünk is volt olyan gyerek régen, akivel nem szerettünk játszani, de rajta mondjuk láttuk, hogy akar. Na Pacón szombat este még ez sem látszott. Ha felvesz egy sárga mezt és átáll egy fél órára, nem lettünk volna kevesebben és a Malaga sem többen, szerencsére. A csávó fél órára konkrétan megszűnt, eltűnt, szublimált, bebújt a gyepréteg és a locsolórendszer közé és várta, hogy majd valaki csak megtalálja, vagy legalább kiabálják, hogy Paco, Paco hová tűntél? Csakhogy ez nem bújócska, baszki. Ez egy futballcsapat, ahol te ráadásul komoly felelősséget viselsz. Neked kéne rúgni, tudnillik, a gólokat. Ehhez képest egy szorgalmas labdaszedő, vagy kapu mögött helyet foglaló néző többször ért labdába.

Valakinek el kellene gondolkodni, hogy miért van ez, vagy hogy vezet-e ez valahová. Persze lehet, hogy egyik nap áttörik az üvegplafon és Lalyos uruguayi fél marhákkal kell, hogy korrumpálja a druszáját, hogy egyáltalán pályára léphessen, de erre most még nem tennék fel egy közepesen szar steaket sem.

A csapattal mindazonátal szerintem jóval kisebb a gond, mint gondoljuk. És noha félelmetes ez a ránk váró menetelés, de meglehet, hogy ismét igazolódik a mondás, mert rendbejön ez majd, ha máshogy nem, hát összerántja az ideg.

 Ter Stegen – 7   Egészen jó első fél idő után kicsit kiesett a szerepéből Juankarral szemben, de szerencsé(nk)re elbénázták, így végül nem lett nagyobb baj.  

Sergi Roberto – 7   Miután védelemben kevés teendője akadt így sokat dolgozott előre, de a szünet után sajnos eltűnt.

 Pique – 9,5   A meccs embere számomra. Hátára vette a csapatot, stabil volt hátul, kifejezetten sokat támadott, hatékonyabb középcsatár volt, mint Paco barátunk. Jól támad, jól védekezik, jól talál szponzort. Kiváló férfi. Arról nem beszélve, hogy Busquets majdnem gólt érő hibáját is ő kalapálta ki, és elvettek tőle egy tizit. Ha talál egy gólt, 10-est, kap, bár így is kacérkodtam Vele. (u.i.: 9-et adtam, eredetileg, de Neymarnak is, így felemeltem féllel.)

Mascherano – 6   Távol még a csúcsformától, megszenvedett Sandróval, és ismét majdnem megszerezte az első gólját.

Digne – 5   Sajnos támadásépítésben nem vette ki a részét, bár ideje éppen lett volna rá. Neymar dolgozott helyette is.

Busquets – 7   Kifejezetten javuló a tendencia, de még mindig nem a csoda-busi, de majd lesz az.

Rafinha – 6   Egész közel volt a gólszerzéshez, de eltűnt a második félidőre, szerintem Sergivel találhattak valami jó kerthelységet nem messze.

Denis Suárez – 6  Kicsit keveselltem a hozzáadott értéket, nem volt igazi összhang közte és a támadók között, és gólok hiányában öltött testet.

Arda – 6   Védekező hatékonysága csökkent, ahogyan a szerencséje is. Valaki szóljon legyen szíves Bornemissza Gergőnek, hogy adja már vissza a kibaszott talizmánját. Ha kérhetem.

Neymar – 9   Nyilván el kell adni, meg szálljon magába és nem kell öncélúskodni, de beszéljenek inkább a tények. Iszonyú sokat dolgozott, vállalt, nem volt szerencséje sajnos, de annyit tett (0.5) híján, mint Piqué. Rájuk egy büdös szavunk nem lehet.

Alcácer – 4   18-szor ért labdába a meccsen.  Egyel többször, mint Rakitic, aki csere volt és negyedmeccs jutott neki. Nem varrom a nyakába a meccset, de ha posztot cserélnek Piquével, győzünk. Vagy nagyon kikapunk.