Ha abból indulunk ki, amit Szvob. kolléga fejtegetett a hétvégi produktummal kapcsolatban, és felszorozzuk azzal, hogy Mindeneszentek-halottak napja tájék van... hát nem az jön ki, amit egy csoportrangadótól (el)várna az ember.
Ez a meccs az, amire feltolnánk a kocsit lovastul, villástól, bakon ülő asszonyostól a tuti fix hazaira - feltéve, hogy egy olasz csapat lennénk. Mert nem feltétlen most kell a csoportelsőséghez hiányzó négy pontot összevadászni. Annyira spórolhatnánk a szent üzemanyaggal, hogy igazából el se kellene mennünk Kazincbarcikára. Dehát mi vagyunk a Barcelona, és mi akkor is győzelemre játszunk, amikor már matematikailag sincs jelentősége.
Bevallom őszintén, valamiért a 2009-2010-es szezon jár az eszemben, amikor látszólag nagyon kellemetlen csoportellenfelet kaptunk az Inter személyében, akiket aztán relatíve simán töcsköltünk meg (ellentétben a Rubin Kazannal...), az idegenbeli 0-0-s meccset is gólokkal nyerhettük volna . Majd jóval később újra velük néztünk szembe... S bár az egy elátkozott elődöntő volt sok szempontból, de valahogy azóta is motoszkál bennem a gondolat, hogy a csoportkörből szerzett túlzott magabiztosság (megspékelve a modern futballtörténelem legidétlenebb kampányával) is részese volt a kiesésnek. Valahogy az az ember érzése, hogy túlságosan elverni a csoportkörben egy elvileg hasonló erősségű ellenfelet, az rossz ómen lehet, ha később újra találkozunk. Könnyen lehet, hogy csak a szokásos illúziónak dőlök be (a váratlant jobban megjegyezzük, ezért gyakoribbnak tűnik), de nincs most kedvem utánajárni a statisztikáknak.
Szóval következik a City. Ha valaki velem együtt felült a fentieknek, és szintén úgy érzi, hogy rossz ómen lenne most nyerni, azt meg kell nyugtassam: nem vagyunk valami hú de meggyőző formában mostanság. Az MSN nem sziporkázik igazán, mögöttük pedig folyamatos kavalkád van a sérülések miatt. Külön kiemelendő Don Andrés hiánya, ami önmagában nem is lenne tragédia, de Busquets sem a legjobb periódusát futja (vajon tényleg csak pihentetés okán maradt ki hétvégén?), így viszont nem igazán maradt olyan vezérünk a középpályán, aki a csapat ritmusát meg tudná szabni. Az egyetlen igazán jó formában lévő emberünk ezen a tájékon Rafinha, de az ő játékából általában pont a megfontoltság hiányzik, aligha akkor fog lassítani, amikor úgy érzi, megy neki. Messit pedig ennyire hátravonni talán túlzás lenne.
Még a nem éppen lehengerlő forma kapcsán megjegyezném - mivel a meccsről egyébként sincs sok új információ a két héttel ezelőtti állapothoz képest -, hogy egyelőre én nem aggódom emiatt. A közhelyek egyik legnagyobbika, hogy a lényeges dolgok majd a tojásokat tojó nyulak ünnepe után dőlnek el, nem pedig ezeken a temetőlátogatásokkal gazdagon megtűzdelt, komor őszi estéken. Számtalan példa mutatja, hogy a gyenge őszi forma nem jelent semmit. Persze masszív ponthátrányt, kiesést, egyéb komolyabb fejfájással járó nyavalyát nem szabad összeszedni, de erről szerencsére szó sincs. Maximum a gyakori sérülések miatt paráználkod parázhatunk kicsit.
Na meg Paco Alkatrész diszfunkcionalitása miatt is, jó volna ha valami minimális életjelet mutatna, mert ahogy megyünk bele a sűrűjébe, egyre nehezebb és nehezebb lesz neki játékidőt találni. Most ez egy olyan meccs, ahol akár kezdőként is ki lehetne próbálni, de egy félidőt minimum adnék neki. A többi poszton nem nagyon van kérdés, a védelem lényegében adott, a középpályán pedig Busquets és Rakitic mellett én Rafinhát várom, de D. Suárez, Gomés vagy Arda felbukkanása, sőt Rakitic kimaradása sem lenne óriási meglepetés.
Manchester City - FC Barcelona
Manchester, Etihad stadion, 20:45
Várható kezdők:
Man.City: Caballero, Zabaleta, Stones, Otamendi, Kolarov, Fernandinho, Sterling, Gündogan, Silva, Bruyne, Agüero
Barcelona: ter Stégen, Roberto, Umtiti, Mascherano, Digne, Rakitic, Busquets, Rafinha, Messi, Suárez, Neymar