Szent esküvéssel fogadom, előttetek, kedves olvasók, hogy a jövőben igyekezni fogunk jobban odafigyelni arra, hogy kevesebbet csússzunk az értékelőkkel. Ennél keményebb vállalást ne várjon senki, annak ellenére, hogy persze mindenkinek igaza van, aki cseszeget bíztat minket, de hát az alkotó emberek tudják, hogy két komoly múzsa létezik, a határidő és az előleg.
Marad az első.
"De most fölkelek, mondja az Úr, most fölmagasodom és fölemelkedem!"
/Ézsaiás próféta könyve 33:10/
Dani Alves a hintaszékében ringatózik előre-hátra, csibészes mosollyal az arcán. "Képzeld el, mi lett volna, ha tényleg jó vagyok?" - mondja. Elképzeltem! Ha tényleg jó játékos lett volna, akkor több La Liga meccset játszik, mint bármelyik külföldi játékos az elmúlt tíz évben, és több gólpasszt is ad... Kivéve persze Messit. Beválogatták volna a FIFA Pro csapatába egymás után ötször, vagy annyi kupát nyer, hogy már nem is képes fejben tartani mindegyiket... Ha Dani Alves tényleg jó lett volna, nyert volna öt bajnokságot, négy spanyol kupát, három Bajnokok Ligáját, három klubvilágbajnokságot és két UEFA kupát. Vagy.. várjunk csak!?
Akkora mázlisták vagyunk, gyerek, hogy nem hiszitek el. Más csapatok szurkolói alig várják a hétvégét, hogy a bajnokságban végre egy héten egyszer megnézhessék kedvenc csaptukat.
Nekünk két meccs is megadatott a hétvégén. 15 perc eltéréssel.
Túlzás lenne azt állítani, hogy hullámvölgybe kerültünk, de a Granada elleni borzalom és a City elleni totális megsemmisülés (még ha jól is indult) nem túl jó előjel a következő hetekre nézve. A Pizjuán akkor is kemény terep, ha épp formában vagyunk, két hét múlva jön a Málaga, akivel rendszerint megszenvedünk, majd megyünk Glasgow-ba, ami szintén szopatós szokott lenni, végül utazunk az Anoetába, ahol (az utóbbi évekből kiindulva) semmi jóra nem számíthatunk. Közben pedig lesz egy válogatott szünet is...
Biztos vagyok benne, hogy a következő néhány sor nem fog osztatlan sikert aratni az olvasók között, de mivel már hetek óta kikívánkozik belőlem, ezért úgy éreztem a keddi bukfenc után talán papírra vethetem a gondolataimat. Hajtás után realitás(?).
Ha abból indulunk ki, amit Szvob. kolléga fejtegetett a hétvégi produktummal kapcsolatban, és felszorozzuk azzal, hogy Mindeneszentek-halottak napja tájék van... hát nem az jön ki, amit egy csoportrangadótól (el)várna az ember.
Furcsa mérkőzést láthatott a stadionba kilátogató és a tévénéző szombat este. Egy takaréklángon sem égő Barcelona és egy sündisznóforma Granada mérte össze az erejét, a szándékait. Míg a Granada a kikapni, a Barca focizni nem akart.
-
- Eredj, fiam, Valenciába és hozzál finom hurkát! De ne véreset.
- - Denevéreset?!
Manciék látogatása után három nappal most a Barca megy vendégségbe. A cél: a Mestalla és a három pont.
Nézzük miből főzünk.
Powered by 