A halhatatlan

0 komment

Cruyff halhatatlan

Nem csak leírni, felfogni is nehéz, mennyit köszönhet az FC Barcelona és világ labdarúgása Johan Cruyffnak. Katalónia és az amszterdami 1973-ban találtak egymásra, s kettejük csapongó szerelme a professzor életének utolsó lehelletéig kitartott. Egyenes, tisztánlátó, zseniális játékos és edző volt, aki bár a rákkal vívott harcban végül elbukott, de hagyatékát az FC Barcelona és világ labdarúgása örökre megőrzi.

Azonos stílusok harca

0 komment

Idén először fordul elő, hogy egy nemzet öt csapattal képviselteti magát a legrangosabb európai kupasorozatban. A keddi játéknapon pályára lépett spanyolok kapott gól nélkül, összesen 5 büntetőt elvégezve erősítették meg a bajnokságra ráragasztott 'bohócliga' jelzőt. Ma számunkra is kezdetét veszi a Bajnokok Ligája, ahol első lépésként a Gamper Kupáról ismerős AS Romát kellene legyőzni a címvédéshez vezető úton. Tovább után rápillantunk az aktuális ellenfelünk (ismerős) erényeire.

A történelem ismétli önmagát?

0 komment

Még tavaly decemberben esett meg az eset, hogy Gaggio1981 az egyik kommentjében olyan sikerülten szedte pontokba a klub, a csapat jelenlegi problémáit, hogy azonnali lájkcunamit idézett elő az olvasók köreiben.

Frissiben fel is ajánlottam neki, hogy gyúrja át az alapanyagot leközölhető poszttá, ami meg is történt, a továbbiakban pedig el is olvashatjátok. Tekintsük az írást egyfajta összefoglaló óévbúcsúztatónak (persze utólag, mert mostanra tudtam elkészülni vele), a szó ettől a pillanattól Gaggióé.

Illetve csak majdnem, mert:

Szolg. közl. 1.: decemberben, amikor az írás született, még nem tudhattuk, hogy Zubizarreta tegnap ki lesz rúgva. Ez persze evidencia, de hátha akad, aki számára nem…

Szolg. közl. 2.: decemberben még nem láttuk a hétvégi meccset. Szintén evidencia, de hátha akad, aki számára nem...

A KEK királyai - PSG különkiadás

0 komment

A klub BL-szerepléseit felelevenítő sorozatunkban [sic!] ezúttal egy kis kitérőt teszünk, egy olyan szezonról lesz szó, ami talán az elmúlt 25 év legfurcsábbika volt. Legutóbb - olyan laza két éve - ott fejeztük be, hogy 1995 nyarán a Dream Team hanyatlása után megkezdődött a masszív széthullása is. A következő idény sok szempontból szomorú történéseit inkább nem forszíroznánk, viszont a poszt-Cruyff időszak első évada mellett talán dőreség lenne csupán azért elmenni, mert a csapat nem szerepelt a Bajnokok Ligájában. Ez az írás nagyjából az utolsó, fentebb linkelt BL-es poszt publikálása óta kallódik félkész állapotban, de mostanra hirtelen annyi aktualitása lett, hogy egyszerűen muszáj volt már befejezni. Meg aztán a válogatott szünetben szerintem kifejezetten jól tud esni egy kis old school klubfoci. Monstre poszt, rengeteg kötelező videóval, fogyasszátok egészséggel!

A futballtörténelem legsikeresebb edzőkurzusa

0 komment

Elképzelhetőnek tartom, hogy a többségnek nem szükséges bemutatni Jonathan Wilsont, így különösebben nem is tornázok rajta. A fickó nagyon benne van a sűrűjében, határozottan van fogalma arról, hogy mi(ke)t beszél-ír, az alábbi poszt pedig egy tegnapi - a Guardianban közzétett - cikkének többé-kevésbé hű magyar átirata.


A többé-kevésbé kitétel azért állja meg a helyét (ismét), merthogy "jó szokásuk szerint" az angol szakírók a szak írása közben is megmaradnak angolnak, ezért olyan szinten csűrik-csavarják a mondatokat azok megalkotása közben, aminek szigorú fordítása egy blog stílusától nagyon messze állna. Magyarán és röviden marhára stílusidegen lenne, csak ha ezt írom, nem lenne szépen kitöltve a hely a kép mellett. Íme a cikk:

Az öt legnagyobb - Cruyff

0 komment

Ha az előző posztban arról beszéltem, milyen megbocsáthatatlan hiányosságunk volt Kubalát nem megtisztelni egy írással, a második a sorban máris Johan Cruyff lesz, még akkor is, ha róla már egy komolyabb írásban közvetve megemlékeztünk.

Ahogy haladunk előre a sorozatban - gondolom - mindenki számára egyre inkább válik világossá, milyen mélyen átszövi a politika a Barcelonát. És ez - ahogy a posztból is kiderül - különösen igaz a hetvenes évekre.

Én azt gondolom, nekünk, magyar szurkolóknak nem kell ebbe különösebben belebonyolódnunk, ugyanakkor egyáltalán nem baj, ha lesz némi rálátásunk arra, ők odakinn hogyan gondolkodnak erről. Ugyanis ha eljutunk a hogyan iránti érdeklődésig, egy idő után remélhetőleg megérkezik hozzá a miért elfogadása is.

Az öt legnagyobb I.

0 komment

A kötelező technikai jellegű problémák után (miért nem láttam, amit írtam, most meg mégis? melyik funkció micsoda, ami amott az volt, most meg nem az? miért nincs az a funkció, ami amott volt és jó lenne? 'szér töri így a bekezdéseket, amikor nem is így akartam? stb.) ezennel át vagyunk költözve és meg is próbálunk visszatérni régi jó szokásunkhoz: olyan írásokat kidobni, amelyek reményeink szerint némelyest érdeklődésre tarthatnak számot az olvasók körében.

Ami máris biztos, hogy idén nem fogyunk (az utóbbi egy hónap csendje után mindenki jelezte, hogy "él" és szívesen folytatja a melót), az előző szezonból (is) okulva viszont nem kizárt, hogy bővülünk. Ennyit röviden, jön a lényeg:

Bár minden szurkolónak megvan a maga kedvence, talán elmondhatjuk, hogy Samitier, Kubala, Cruyff, Maradona és Ronaldinho azok, akik a legnagyobb rajongást váltották ki a Barcelona történelmében. Antonio Franco (El Periodico) újságíró segítségével tekintjük át, mit is adott az FC Barcelonának ez az öt játékos.

Facebook

Következő mérkőzésünk

Powered by whatsthescore.com

A bajnokság állása

Widget powered by WhatstheScore.com

Feedek