totelcamp

Valószínűleg csak nagyon kevesen vannak, akik az utóbbi években ne hallottak volna a rondóról. Legyen akár csodafegyver, vagy csupán a spanyolok nagyképű szava a cicázásra, tisztában vagyunk azzal, mi ez és azzal is, hogy mire való. Fejleszti, és szinten tartja a játékosok labdaérzékét, csiszolja a technikát, gyorsítja a futballgondolkodást.

Ennyi nagyjából elég is lenne, azonban véletlenül beleakadtam egy érdekes alapanyagba, ami kicsit részletesebben megpróbálja elmagyarázni nekünk, mi is ez valójában, de még inkább azt, mitől lett ennyire létfontosságú a Barça, illetve a spanyolok játékában. Futballforradalmában, ha úgy tetszik.

Aki figyelmesen nézi a meccseinket, bizonyára nem egyszer észreveszi/észrevette a rondót a pályán, az alábbi poszt viszont segít nekünk abban, hogy igazán felfedezzük ezt az edzésgyakorlatot a pályán (is). És mire a végére érünk az se kizárt, hogy egészen más szemmel figyeljük majd az eseményeket meccsek közben.

Az eredeti road slide-show itt található, a képek minőségéért elnézést kérek, már az eredetiek se voltak tökéletesek, a kivágás-másolás folyamata kicsit még rontott is rajtuk.

A labdabirtoklás

A labdabirtokláson alapuló játékelmélet alapvető az olyan csapatok esetében, mint például az FC Barcelona és a spanyol válogatott, és az sem véletlen, hogy a rondó szerves része az edzéseik módszertanának. Az első és legfontosabb azt megértenünk, hogy a labdabirtokláson alapuló futball nem csupán egymást követő passzok sorozata, ahogy azt esetleg többen hiszik.

A labdabirtokláson alapuló játék lényege az, hogy az erre az elméletre építő csapat a mérkőzést akarja kézben tartani azzal, hogy magasabb százalékban birtokolja a labdát, mint az ellenfél, mind a támadásvezetés, mind a védekezés fázisában. Ugyanakkor fontos, hogy a labdabirtoklás nem lehet öncélú. A szándék a labdabirtoklásra nem merülhet ki abban, hogy az ellenfelek kénytelenek legyenek lemondani a játék lehetőségéről. Ha olyan csapatot látunk, mint például a Barcelona, amely sok rövid passzal játszik a középpályán hátra és előre is, tudnunk kell, hogy a passzok értelme nem merülhet ki abban, hogy jobbnál jobb statisztikát legyenek képesek produkálni ebből a szempontból. A passzok lényege az ellenfelek mozgatása, ezen keresztül pedig a lehetséges területek megnyitása, akár egy támadópasszra, akár arra, hogy a csapat felderítse, majd kihasználja az ellenfél taktikai gyengeségeit.

Ez a játékstílus nem jelentheti azt, hogy minden más lehetőséget figyelmen kívül hagyva csupán a passzokra szorítkozzunk. Az első szándéknak vagy a támadó kiugratásának, vagy a cselezésnek kell lennie, nem mondhatjuk azt a játékosainknak, hogy minden körülmények között és kizárólag a passzokban gondolkozzanak.

Védekező, vagy támadó?

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy védekezésben, vagy támadásban lehet-e hasznos a labdabirtokláson alapuló szemlélet? A válasz egyszerű: mindkettőben!

Mert a szándék alapvetően ugyanaz marad: mindent a labdával együtt kell tenni. Ha a csapatod alkalmas a labdabirtoklásra, a védekezést is fenntarthatod a labda járatásával, ugyanakkor a labdabirtoklás közben lesz idő kivárni, amíg egy játékos megfelelő pozícióba kerül egy támadásvezetéshez. Bár a labdabirtoklás fenntartható védekezésben és támadásban is, önmagában nem dönt el mindent a pályán.

„Én azt tanultam a Barcelonánál, hogy minden a labdával kezdődik és végződik. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a futball tizenegy játéka a tizenegy ellen, de csupán EGYETLEN labdával. Megpróbáljuk megtartani a labdát, megpróbálunk a labdával játszani, lényegében mindent a labdával teszünk. Ez az, amit még gyerekként megtanultam” – Josep Guardiola

Úgy eddz, ahogyan játszol

Az edzések legfontosabb alapelve azokat úgy felépíteni, hogy illeszkedjen a játékstílushoz és az eltervezett taktikához. A rondó tökéletes lehetőség a labdabirtoklás beágyazására, fejleszti a játékosok technikáját, taktikai érzékét és tudatosságát a helyezkedésben.

A rondó nem minden esetre érvényes csodaszer. Ha például direkt, vagy kontrajátékon alapuló elméletet követünk, egészen más megközelítés szükséges. Ami kiemelt fontosságú számunkra, az edzéseket úgy felépíteni, hogy a szemünk előtt mindvégig az lebegjen, mi az a kép, amit a pályán megvalósítani szeretnénk. A kulcs a folyamatos ismétlés. Ennek köszönhető, hogy a játékosok felismerik a szituációkat a pályán, és szinte automatikusan az általunk elképzelt megfelelő módon reagálnak azokra. Ezért alapvető a rondó, mind technikai, mind taktikai értelemben, és ezért elengedhetetlen, ha ezt a játékelméletet akarjuk követni.

„Az edzések határozzák meg a játékot” – Juan Carlos Garrido

Mi a rondó?

A rondó lényegében egy változtatható méretű rács, amelyben a játékosok felállnak a gyakorláshoz, kezdve a 8*8 métertől, akár a félpálya méretéig. Ami fontos, hogy a játéktér mérete és a résztvevők száma mindig igazodjon a játékosok pillanatnyi technikai képességeihez. A rács közepén állók feladata megtörni a labdabirtoklást, míg a kívül állóké értelemszerűen annak fenntartása. Sokan azt gondolják, a rondó célja csupán a technika fejlesztése, a kizárólagos célja a labda megvédése, ugyanakkor a leglátványosabb eredménye is ebben mutatkozik. Ám a gyakorlathoz felállíthatjuk úgy is a játékosokat, hogy az a futball taktikai és helyezkedésbeni elemeiben segíthessen.

A rondóban azok a legnépszerűbb felállások, amelyek leginkább hasonlítanak a pályán kialakuló szituációkhoz: 3v1, 4v2, 5v2, 6v3.

„Rondo. Rondo. Rondo. Minden. Egyes. Nap” – Xavi Hernández

Technikai haszon

Egy és kétérintéses passz

Az edző a gyakorlat kezdeténél kiköti, hogy egy, vagy két érintést engedélyez a játékosoknak. A rondó így segít a pályán is ezek hibátlan megvalósításában

A játék ritmusa és sebessége

A rondó segít a játékosoknak megérteni, mikor kell gyorsítaniuk, vagy lassítaniuk a játékot, annak függvényében, hogy az ellenfél mennyire közel van hozzájuk

A labdakezelés javítása

A viszonylag szűk terület és a kevés rendelkezésre álló idő segít a játékosok első érintését fejleszteni, de abban is, hogy mikor szükséges egyetlen érintésből továbbítani a labdát, ha az ellenfél közelsége más megoldásra nem ad lehetőséget

Rövid passzok

A labdabirtoklás alapú játékban a társak közel helyezkednek egymáshoz, így a passzok döntő hányada 11 méteres, vagy annál rövidebb lesz. A rondó segít a játékosoknak ezt a passztávolságot pontosan játszani, még letámadás alatt is

Állandó mozgás és passzsávok

Minden edző azt szeretné, hogy a játékosai folyamatosan mozogjanak, a rondó pedig sokat segít ebben, mert a játékosok hozzászoknak ahhoz, hogy folyamatosan fel kell kínálniuk a passzsávot a labdát éppen birtokló társnak. Ezért mozogniuk kell közben, szinte állandóan. Ez természetesen segít abban, hogy a pályán is mindig keressék a passzsávokat a labdás ember felé.

Improvizáció

Nem lehet minden passz tökéletes, így a rondó segít a játékosoknak abban is, hogy improvizálni tudjanak, ha mondjuk túl röviden, vagy túl erősen érkezik hozzájuk a labda. A legtöbb spanyol játékos képes bármelyik testrészével lekezelni a labdát. Köszönhetően a rondónak.

„Minden játékosnak képesnek kell lennie nagyon kis területen gyorsan és pontosan elvégezni bármilyen feladatot. Ha egy jó játékosnak ehhez sok időre van szüksége, máris gyenge játékos lesz.” – Johan Cruyff

Gyakorlatok

Bemelegítés

Ez a legáltalánosabb felállás. Nyolcan állnak körbe, középen ketten próbálják megszerezni a labdát, és ha a körben állóknak sikerül legalább tíz hibátlan passz, a középen állók szaladnak a másik körhöz és kezdik elölről. Ha bármelyik középső játékos megszerzi a labdát, kilépnek a körbe, középre pedig az kerül, aki elvesztette azt, illetve az, akitől azt megelőzően a passzt kapta.

A teljes csapat bemelegítése rondóval

Középen két, vagy három játékos, a többiek a körben, a kapus is csatlakozik ilyenkor a gyakorlathoz. A játékosok egy,- vagy két érintéssel passzolnak, bár a labda természetesen körbejárhat, az elsődleges cél a középső emberek között átpasszolni azt.

Első,- második,- hármadik vonalas passz

Ahogy az előzőekben láthattuk, a rondóban több passztípust különböztetnek meg. Ez viszont nem öncélú, mert a pályán is fokozott jelentősége van.

Egyvonalas passz

Ebben az esetben közvetlenül csapattársnak passzol a játékos, a lényege, hogy ellenfél a passzsáv közelében sincs

Kétvonalas passz

Ebben az esetben már annyiban bonyolultabb a helyzet, hogy a passzsáv egy ellenfél játékos közelében halad el

Háromvonalas passz

Ebben az esetben a játékos a passzt már két ellenfél játékos között küldi, gyakran nevezik „hasított passznak” is. Az edzések során az a cél, hogy ezt a megoldást legyenek képesek nagy biztonsággal végrehajtani a játékosok

Csapatfelállás

Bár nincs mindenre érvényes törvény, a labdabirtokláson alapuló futball számára a 4-3-3 a legideálisabb. Ez adja meg a legtöbb passzsávot a játékosoknak, ahogy az ábrán is látszik. Ráadásul a passzsávok minden irányban lehetségessé válnak

A rondó a pályán

Az alábbi ábra azt mutatja, milyen rondók alakulhatnak ki a játék során 4-3-3-ban. Az ellenfelek bármelyikbe beléphetnek, a játékosok számára ismerős lesz a szituáció és elég közel is vannak egymáshoz, hogy megjátszhassák azokat.

A létszámfölény fontossága

Sokan azt gondolják, a labdabirtoklás fenntartásához elegendő a technikai képzettség és a társak megfelelő mértékű támogatása. A leggyakoribb félreértés pedig az szokott lenni, hogy sokak szerint elegendő folyamatos létszámfölényt kialakítani a pálya súlypontjain. (A labda körül). A másik alapvető félreértés az, hogy ezt a létszámfölényt állandósítani kell a csapat középpontjában, közelebbről a középpályán. Ez a helytelen szemlélet ráadásul ahhoz vezetne, hogy egy középső támadóval lenne kénytelen játszani a csapat.

Viszont az edző akkor jár el helyesen, ha felépíti azt a taktikai intelligenciát a játékosaiban, aminek köszönhetően tudni fogják, mikor kell elhagyniuk a pozíciójukat ahhoz, hogy a létszámfölényt fenntarthassa a csapat. Ezt már csak azért sem lehet figyelmen kívül hagyni, mert a felállás nem egy kőbevésett törvény. A játékosoknak tudniuk kell, mikor és hogyan bonthatják meg a csapatszerkezetet, úgy, hogy a létszámfölény elve ne sérüljön akkor sem, ha ők önálló döntést hoznak a pályán.

Taktikai és pozíciós rondó

3v1 a négyszögön kívül

A feladat itt az, hogy a játékosok a passzaikkal és a passzokra adott reakcióikkal fenntartsák a háromszög alakzatot. Miközben az ellenfél követi a labda útját, az üresbe futó játékos úgy kapja a passzt, hogy a létszámfölény továbbra is fennmarad.

3v1 a négyszögön belül

A szituáció ugyanaz, mint az előbb, a különbség az, hogy itt nem segítik bólyák a játékosokat. A feladat az, hogy a háromszög és a szükséges távolság ugyanúgy megmaradjon a játékosok között, viszont megkövetelt az állandó mozgás is tőlük. A lényeg, hogy a gyakorlaton belül folyamatos legyen a labda mozgása, és mindvégig fennmaradjanak a biztonságos passzsávok.

4v2 labdakihozatal

Ez a gyakorlat azt a célt szolgálja, hogy a játékosok megtanulják, hogyan hozhatják ki a labdát a védelemből, miközben az ellenfél letámad. Fontos, hogy ilyenkor folyamatosan zavarni kell a játékosokat, valamint ki kell jelölni egyet közülük, akihez végül el kell jutnia a labdának.

5v3 labdakihozatal

Egy másik gyakorlat, ami azt szolgálja, hogy a játékosok megértsék, hogyan kell a labdát biztonságosan előrejuttatni, majd ezzel együtt oldalt váltani. A gyakorlatban három ellenfél szerepel, a labdát mozgató játékosok pedig megfelelnek egy középső védőnek, két fullbacknek, egy védekező középpályásnak és egy középső középpályásnak.

5v3 - területnyitás

Egy gyakorlat arra, miként alkalmas a rondó területnyitásra. A példa védőkkel szerepel, de ugyanúgy alkalmazható szélső és középső támadók esetében. A kikötés annyi, hogy legalább öt passzal kell a feladatot megoldani.

Középpályás területnyitás, támadásépítés

Kétszer három játékos a területen belül, akiknek feladata a két saját (kékkel, illetve zölddel jelölt) semleges játékostárs között eljuttatni a labdát, miközben szabadon mozoghatnak és passzolhatnak a területen belül. Labdavesztés esetén a szerepek felcserélődnek

6v3 labdakihozatal

A feladat lényege a labda megvédése erős nyomás alatt is. A szereplők a 4-3-3-ból a kapus, a négy védő és egy középpályás.

6v3 a középpályán

Egy támadóbb szemléletű gyakorlat, ami segít a kombinációs passzjátékot és a befejezéseket fejleszteni. A szereplők: három középpályás, két szélső és egy középső támadó. A feladat: átjátszani a középpályán a labdát, majd eljuttatni a középső támadóhoz.

6v4 befejezés

Az előző gyakorlat áthelyezése a pályára. Itt már az ellenfél védői is teljes számban szerepelnek, feladatuk a labdát a rondón kívülre kényszeríteni.

Pozíciós rondó

A gyakorlat már közel áll a kispályás játékhoz, a feladat lényege, hogy a középpályások a létszámfölény kialakításával gólhelyzetbe hozzák a középső támadót.

Háromzónás játék

A gyakorlat lényege az, hogy kialakítsa a játékosokban a csapatfelálláshoz igazodó folyamatos létszámfölény építést. A feladat a saját kaputól gólhelyzetig juttatni a labdát, miközben a bent helyezkedők nem hagyhatják el a számukra kijelölt sávot, viszont a szélsők (akár védők, akár támadók) szabadon mozoghatnak

Hogyan építsük be a rondót az edzésprogramunkba

Általában nyolc éves kortól javasolt a rondó alkalmazása, ekkor még érdemes ragaszkodni az alap szituációkhoz, a 3v1-hez és a 4v2-höz, és nem javasolt megkötéseket előírni. A gyakorlás minden nap szükséges, a bonyolultabb felállásokra való váltás pedig a játékosok technikai-taktikai fejlődésének függvényében elképzelhető. A pillanat, amikortól egyre több taktikai rondót építhetünk a programba, már inkább a végcél (csapatfelállás, játékstílus) függvénye.

A rondó védekezésben is jól alkalmazható, bár sok edző inkább a támadói fejlesztésére használja. Ugyanakkor ha valódi védők játszanak a támadók ellen a rondóban, utóbbiak hamarabb fogják felismerni a szituációkat a pályán is. A rondó arra is kiváló, hogy a támadókat megtanítsa a letámadási készségekre – ilyen esetekben ők játszanak védőt a rondón belül.

Sokan kérdezik, mi a rondó legjelentősebb hatása a pályán látott csapatra? A válasz még akkor is egyszerű, ha egyébként a rondó nem mindenre érvényes csodaszer: a játékosok a gyakorlásnak köszönhetően megtanulnak helyesen reagálni a labda mindenkori mozgására. Ha a labda mozog, a csapatnak is mozognia kell.

„A technika nem azt jelenti, hogy képes vagy ezret dekázni. Bárki képes erre, ha eleget gyakorol, azután mehet is a cirkuszba. A technika egyetlen érintésből továbbpasszolni a labdát úgy, hogy a helyes sebességgel és erővel érkezzen pontosan a csapattársad jobbik lábára.” – Johan Cruyff

Néhány példa a rondóra a pályán

5v2 labdakihozatal

A szélső és a középső középpályás közelebb lép a védőtársakhoz a létszámfölény kialakítása miatt. A Villarreal 5v2-t játszik, a narancssárga vonalak jelzik a passzok útját.



3v1 területnyitás

Jól látható a Barca háromszöge és az ellenfél szándéka a létszámfölény megteremtésére. Minden passz egyérintéses, Xavi (CM) már az első passznál indul, hogy végül egyedül kaphassa a labdát



3v1-ből 4v2-be váltás

Ismét megjelenik a háromszög, az ellenfél letámadására a játékosok azzal reagálnak, hogy egyrészt 3v1-ből 4v2-re módosítják a rondót, másrészt megkeresik a semleges társat, akihez végül a labda eljut. Ha nem teszik, sérül a létszámfölény elve

3v1 kiugratás

3v1-es szituáció, viszont a szélső előrefutása miatt Xavinak (CM) be kell lépnie a helyére, ezzel újabb 3v1-et kialakítva

Középpályás létszámfölény kialakítás

Xabi Alonsónak (DM) a játékra reagálva be kell lépnie a rondóba ahhoz, hogy a létszámfölény kialakulhasson. Ellenkező esetben a társaknak túl kockázatos passzt kellett volna választania (RB – RW)

4v2 labdakihozatal

Az ellenfél letámadása miatt a középpályásnak (DM) be kell lépnie a rondóba, hogy segíthessen a társának (GK). Az egyérintéses visszapassznak köszönhetően (a támadók a kapus felé futnak) a védő (LCB) előtt szabad terület nyílik az előrejátékra

A középső támadó a létszámfölényben

Messi (CF) elhagyja a helyét (kéken jelzi a rajz az igazi posztját 4-3-3-ban), hogy elősegítse a létszámfölényt a középpályán. Iniesta (CM) már a képen is szabadon indulhat előre, de ez még karakteresebb lesz a passzsorozat végére, mivel a Real játékosai mind Messit támadják le

„Nem a labdát akarjuk irányítani, hanem az ellenfelet” – Josep Guardiola